A határsértő bevándorlók arra panaszkodnak, hogy a román határőrök verik őket
Állítólag külön erre szakosodott kommandók is vannak.
Erőszakosak a román határrendészek azokkal a közel-keleti vagy afrikai migránsokkal, akik illegálisan próbálnak bejutni az országba – állítják szerbiai jogvédő szervezetek.
A most nyilvánosságra került hírek szerint még augusztusban hat szíriai és egy egyiptomi bevándorló érkezett Belgrádba, és azt állították: a román határrendészek erőszakosan kitoloncolták őket Románia területéről, de előtte még alaposan el is verték őket.
Állításuk szerint éppen a zöldhatáron át próbáltak átszökni Szerbiából Románia területére, amikor a hőkamerákkal felszerelt román határőrök rájuk bukkantak.
Ekkor feketébe öltözött férfiak fogták őket körbe – egyiküknek egy ostor volt a kezükben.
A fekete egyenruhások nekik estek, és elkezdték verni őket, állítólag egyiküknek majdnem kiverték a szemét.
Elmondásuk szerint korábban már a magyar határőrök is megverték őket, de ők „csak” gumibotot használtak, az ostor román sajátosság.
Azt is állították, hogy egyik, amputált lábú társukat a saját mankóival verték.
Hasonló beszámolók érkeztek egy másik csoport tagjaitól is.
Az ezzel foglalkozó szerb civil szervezetek az összegyűjtött vallomások alapján azt állítják: a román határőrök – de más, a migránsútvonalakon fekvő országok határőrizeti egységei is – kirívóan erőszakosak a migránsokkal.
U noći 15.09.2020. na granici Srbije i Rumunije, izbeglice poreklom iz Palestine su brutalno pretučene od strane rumunske granične policije, koja ih je potom i gurnula nazad u Srbiju. Kako navode, rumunska policija ih je tukla pendrecima, šakama i šutirala dok su ležali na zemlji pic.twitter.com/s15oL3zOLq
— Azil u Srbiji Asylum Protection in Serbia (@APC_CZA) September 16, 2020
Az egyik szervezet szerint a román hatóságok napi ötven, egy másik szerint heti 400-600 migránst toloncolnak vissza Szerbiába.
A civil szervezetek szerint a határőrök gumibottal, kábellel verik a határsértőket, de használtak már elektrosokkolót is velük szemben, egy migránsnak pedig a ruháját is felgyújtották.
Emellett figyelmeztető lövéseket is leadnak a levegőbe, hogy elriasszák őket.
Az érintettek szerint külön kommandók vadásznak rájuk, amelyek tagjai fekete egyenruhát viselnek, valamint csuklyát, hogy ne legyenek felismerhetőek.
A román határrendészet természetesen cáfolja az ellene felhozott vádakat, mint mondják, a határrendészek határsértőkkel szembeni eljárásainak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti és a nemzetközi jogot, valamint az emberi jogokat.
A hatóságok szerint az év első hét hónapjában 1823 Romániába tartó határsértőt tartóztattak fel a szerb-román határon.
A civil szervezetek szerint a határsértőket törvénytelenül toloncolják ki.
Románia ugyanakkor olyan megállapodást kötött korábban Szerbiával, amely értelmében a szerb-román határon feltartóztatott határsértőket átadják a szerb hatóságoknak.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
