A diszkó soha nem megy ki a divatból – Időutazás Daddy Coollal

Mi a titka a nyolcvanas éveknek, és miért vonz tömegeket a rég lecsengett kor többnyire playbackelő diszkóbajnokainak egy-egy fellépése? Nosztalgiából, fiatalságuk újraéléséért vagy poénból, a gyakran túl komolyan vett szórakoztatóiparral szembeni fricskából adnak ki az emberek nem kevés pénzt azért, hogy harminc évvel ezelőtti sztárok olykor kínos szereplésének szemtanúi lehessenek?

Induljon a banzáj!

A flitterek, színes lámpák és fények világát idézte meg a hétvégén – immár második alkalommal – a Backstage Events&Production iroda a DISCO ’80 négyórás koncertsorozattal, melyen a Ricchi e Poveri, a Boney M, a Bad Boys Blue és Samantha Fox léptek fel, mi pedig a fenti kérdésektől vezérelve próbáltuk megérteni a jelenséget, mely nemcsak Kolozsváron, hanem más európai nagyvárosokban, például Párizsban, Zürichben, Varsóban, Prágában vagy Moszkvában is garantált teltházat von maga után.

Arra számítottunk, hogy elsősorban az idősebb generációt hozza lázba a nyolcvanas évek diszkózenéje, valójában minden korosztály képviselte magát. De tényleg. A diszkó stílustól és életérzéstől távol álló huszonéves hipsztereket, színes parókával vonuló harmincasokat, az öltönyt flitteres hózentrógerrel viselő negyveneseket és unokáikkal bulizó nagymamákat egyaránt láttunk a hatalmas táncparketté átlényegült sportcsarnokban. Sokan jöttek más városokból, ez a környéken parkoló, változatos rendszámú autókból is kiderült.

Az estét a brit Samantha Fox indította, aki az 1986-os Touch me című slágerével robbant be a popszakmába. Az egykoron modellként is dolgozó énekesnő koncertjének egyetlen értékelhető eleme, hogy színpadi mozgásával híven idézte a 80-as évek légkörét. Samantha büszkén, időnként zavarba ejtően mutatta meg, hogy 52 évesen is jó formában van, az igazi hangját azonban csak az énekszámok között vagy a közönség bátorításakor hallhattuk. De hát ez szinte az összes fellépőről elmondható.

Samantha Fox forró hangulatot teremtett

Az 1984-ben Kölnben alakult Bad Boys Blue zenekar alapító tagjai közül már csak John McInerney van életben, ő egyedül állt színpadra Kolozsváron is. Felcsendültek a nagy slágerek, mint a You're a Woman, a Pretty Young Girl vagy az I Wanna Hear Your Heartbeat. A közönség szerette a showelemekben gazdag koncertet, mi pedig pár pillanatig tényleg elhittük, hogy a nyolcvanas években vagyunk.

De a hangulat a Boney M koncertjén tetőzött csak igazán. Ezen a néven több zenekar is járja a világot, mivel a tagok önálló zenekaraikat is ezen a néven futtatják, de hivatalosan azt a Boney M.-et ismerik el, melyben az egykori frontasszony, Liz Mitchell énekel. Kolozsváron is bebizonyosodott: ő a lelke az idén 42 éves formációnak. Kellemes meglepetés volt, hogy legnagyobb slágereik mellett a John Lennon és Paul Mccartney nevével fémjelzett Let it be is felcsendült. A Boney M koncertjéhez fűződnek az est legszürreálisabb jelenetei is: a zenekar egyetlen férfi tagja rögtönzött fitnesz-bemutatót tartott, melyben nem kevés szerep jutott a mell- és deltaizmainak.

Minden benne van ebben a képben: generációk és találkozások

Az ezt követő Ricchi e Poveri koncert szimpatikus zárása volt ennek az őrült estének. Az ötven éve alakult együttes olyan slágereket szólaltatott meg, mint a Sará perché ti amo, a Mamma Maria, az Acapulco vagy a Che sara. Az egyedüli koncert volt, melyen hangszergyanús elemek is voltak a színpadon, ugyanakkor értékelendő, hogy kevésbé a látványra, mint inkább a hangzásra összpontosítottak.

A koncertek közötti bő húszperces szünetekben DJ Minion szolgáltatta a `80-90-es évek slágereit a bulira éhes közönségnek, mely – néha egészen úgy tűnt – jobban érezte magát a szünetekben, mint a koncertek ideje alatt. A tavaly fellépő Alphaville Forever Young-jára például egyként énekelte a közel tízezer ember, hogy örökké fiatal szeretne maradni.

Olaszosan végződött az este: a színpadon Ricchi e Poveri

Ez lehet valamiféle válasz az előzetesen megfogalmazódott kérdésekre. Mindegy, hogy a zene felvételről szól, vagy hogy mások szerint ciki 40 felett pink parókát felvenni vagy görbe bottal koncetre járni, akit legalább egyszer az életben hatalmába kerített a diszkó életérzés, annak mindig benne marad a bugi a lábában. Évente egyszer megmutatható.  

Azt azért kispálosan még hozzátesszük: jó, hogy vége a 60-as 80-as éveknek, és nem jön újra el.

És ki az a címben szereplő Daddy Cool? Lehet van itt néhány fiatal vagy öröksznob, aki nem tudná. Nem, nem Dragnea jófej korában, hanem Ő: