// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A bíróság jogerősen kimondta: nem diszkrimináció a lovak nyelvéhez hasonlítani a magyart

// HIRDETÉS

Gheorghe Funar örülhet, mert nyolc év pereskedés után nem kell kifizetnie egy kétezer lejes büntetést.

A 2014-es államfőválasztás kampányában, tehát nyolc éve hangzott el egy élő televíziós vitaműsorban, hogy a magyar a lovak nyelve. A vehemens magyarellenességéről híres egykori kolozsvári polgármester, az államfői babérokról álmodozó Gheorghe Funar arra szólította fel vitapartnerét, Tánczos Barna jelenlegi környezetvédelmi államtitkárt, hogy ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román, és menjen Budapestre, ha magyarul akar beszélni.

Eltelt nyolc év, azóta sem tudjuk, hogy „a lovak nyelve” tulajdonképpen mit is akar jelenteni, de azt már igen, hogy nem számít diszkriminációnak, ha így jellemzik a magyar nyelvet.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) Tánczos feljelentése nyomán kétezer lejre büntette Kolozsvár volt elöljáróját, mert „etnikai és nyelvi alapon teremtett ellenséges, megfélemlítő légkört” és nem járult hozzá „az emberi kapcsolatok fejlődését szolgáló közvitához”. Funar azonban nem volt hajlandó kifizetni, helyette inkább bírósághoz fordult. A jogerős ítéletre nyolc évet kellett várni: a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék múlt héten jogerősen kimondta, hogy Gheorghe Funarnak nem kell kifizetnie a diszkriminációellenes tanács (CNCD) büntetését.

A bíróság úgy látja, hogy egy elnökválasztási kampány vitájába belefér a túlzás és a provokáció, hiszen mindegyik jelölt arra törekszik, hogy negatív fényben tüntesse fel az ellenfeleket, saját politikai pártja előnyére fordítva a vitát. A bíróság ugyanakkor nem talált magyarázatot arra, hogy a „lovak nyelve” szintagma az etnikai intoleranciát népszerűsítené, mert a lovak szimpatikus állatok, míg például a „csókázás”, amit egy másik kisebbségre szoktak használni, nyilvánvalóan sértő. A bíróság szerint nem szorul magyarázatra, hogy miért az.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS