// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A belügyminiszter beismerte: még sehogy sem áll a nyomozás a májusban felrobbantott aradi üzletember ügyében

// HIRDETÉS

De persze több szálon is nyomoznak.

Már nagyjából nyolc hónap telt el azóta, hogy az ország közvéleményét egy igazi, maffiafilmeket idéző leszámolás borzolta fel, hiszen autójában, valószínűleg távirányítású bombával robbantottak fel Aradon egy Ioan Crișan nevű helyi üzletembert.

Jelen állás szerint pedig a hatóságok szinte ugyanott tartanak, és ugyanannyit tudnak a gyilkosságról, illetve az elkövetőről, mint közvetlenül az elkövetése után: jóformán semmit.

Ezt maga Lucian Bode belügyminiszter ismerte be.

Mint elmondta, az ügyben a legfőbb ügyészség bűnügyi nyomozókkal karöltve próbál előre jutni, de ahhoz képest, hogy nem sokkal a merénylet után a hatóságok azt állították, sikerült azonosítaniuk egy gyanúsítotti kört,

még ma is csak ismeretlen tettes ellen nyomoznak.

A miniszter bevallotta, ő is nagyon szeretné, hogy a nyomozás ne toporogjon egy helyben, de egyelőre a nyomozást irányító ügyész még több lehetséges szálat is vizsgál, és mind belföldön, mind külföldön megpróbál újabb információkat szerezni.

Bode karját virtuálisan széttárva kijelentette: ha csak egyetlen szál volna, akkor azon indulnának el, de sajnos nem ez a helyzet.

Mint megírtuk, Ioan Crișant még tavaly május 29-én gyilkolták meg: az autójába rejtett pokolgép akkor robbant fel, amikor egy szupermarket parkolójában beült, és elhajtani készült.

Az ügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés miatt nyomoz.

A gyanú szerint a gyilkosságot megrendelésre követhették el. A nyomozók kétféle DNS-t találtak az autó roncsai között megtalált robbanóanyag-maradványokon.

A nyomozó hatóságok külföldi kollégáikkal is kapcsolatba léptek, mivel

elképzelhető, hogy a gyilkosságot külföldről rendelték meg.

Ioan Crișan egy afrikai harcsákat tenyésztő telepet üzemeltetett Arad közelében.

Ugyanakkor már akkor fölmerült a gyanú, hogy a merénylet hátterében cigarettacsempészettel kapcsolatos ügyek állhatnak – ez eddig még nem igazolódott be.

És a jelek szerint a hatóságok még jó ideig toporognak egy helyben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS