// 2025. július 3., csütörtök // Kornél, Soma

A békeidőkbeli Kolozsvár hétköznapjait hozza közelebb a grafomán rektor naplója

// HIRDETÉS

Márki Sándor a Ferenc József Tudományegyetem professzora és rektora mindent papírra vetett.

A boldog békeidőkbeli Kolozsvár egyetemi és polgári életének legapróbb részletei rajzolódnak ki a Ferenc József Tudományegyetem hajdani rektorának akkurátusan vezetett naplóiból. Márki Sándor nemcsak kora egyik vezető történésze, hanem a város kulturális és társadalmi életének egyik állandó figurája volt, így az erre is reflektáló naplói igazi kincsesbányának számítanak a korszak iránt érdeklődő történészek és levéltári kutatók számára.

Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója 2015-ben szerkesztette kötetbe az 1873-1892 között készült naplókat, és idén elkészült a második kötet is, mely 1893 és 1903 közötti időszak napi krónikáit tartalmazza. Azért érdekes ez az időszak, mert Márki Sándor első kolozsvári évtizedéről ad képet, és kitér minden fontos eseményre, kortársai szakmai tevékenységére, valamint a kolozsvári középosztály és a polgárság hétköznapi életére is. A Magyar Történeti Intézet szervezésében, kedden Kolozsváron is bemutatták a kötetet, a szerkesztő, Erdész Ádám részvételével.

Balról: Erdész Ádám, a kötet szerkesztője, Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes és Tóth Szilárd egyetemi oktató

Márki Sándor rendkívüli személyiség volt, aki már egészen fiatalon nagy hatású köteteket írt, derült ki a könyvbemutatón. A Kétegyházán született későbbi történetíró Nagyváradon, a premontreiek gimnáziumában tanult. Alig 14 évesen, az egyébként rövid életű Nagyváradi Lapokban, részletekben közölte Bihar vármegye történetét, de mivel attól tartott, hogy kora miatt senki sem veszi majd komolyan a lapnál, eleinte nem vállalta fel szerzőségét. Budapesti egyetemi évei alatt is kiemelkedett kortársai közül. Húsz évesen kezdett naplóírásba, amit 1925-ben bekövetkezett haláláig vezetett.

Tóth Szilárd, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa ismertetőjéből megtudhattuk: Márki Sándor eredetileg Budapesten szeretett volna professzori tisztséghez jutni, aminek az érdekében lobbitevékenységet is folytatott, de végül Kolozsvárra került, ahol szívélyes fogadtatásban részesült. Naplójában is megírja, az első napokban a kincses város összes kocsmáját és éttermét fáradhatatlanul végigjárták. Márki egocentrikusságára enged következtetni, de az utókor számára hasznos adatokkal szolgál, hogy naplóiban számszerűen közli életének és munkásságának minden részletét.

Megtudhatjuk például, hogy egyetlen év leforgása alatt 226 alkalommal publikált, 236 társadalmi eseményen vett részt, több mint 10 ezer órát tartott, és évente 9 ezer forintot keresett. Kiszámolta, hogy ha előadásait összevonná, az 564 nap folyamatos beszédet jelentene. Bár akkor még nem létezett karakterszámláló, minden egyes papírra vetett szót megszámolt.

Beszámol a családlátogatásokról, kirándulásokról, politikai és akadémiai beszélgetésekről, „piszkos aknamunkákról”. Az akkori ingatlanpiac helyzetét és az egyetemi tanárok státuszát jól szemlélteti, hogy a professzorok két évi fizetéséből már lakást lehetett vásárolni Kolozsváron. Márki Sándor sem szűkölködött, a Bocskai téren, a teológia mellett egy ötszobás lakásban élt, két cseléd és egy szakács gondoskodott a kényelméről. Tóth Szilárd szerint a naplóbejegyzések Márki aktuális lelkiállapotát is jelzik, hiszen bár porosz katonatiszti pontossággal jegyez fel mindent, az egyetem főépületének felavatásáról és a király látogatásáról mindössze négy sort ír. Egyébként igazi tanáregyéniség volt, aki minden tanítványára emlékezett, levélben tartotta a kapcsolatot tehetséges hallgatóival, még azokkal is, akik a frontra kerültek.

Erdész Ádám elmondta: Márki Sándor gazdag hagyatéka, köztük a kolozsvári előadásainak kéziratai és levelei részben a Szegedi Egyetemen találhatóak, naplói azonban nem az egyenes ági leszármazottaknál maradtak fenn, hanem Márki Mária utódainál, aki kilenc testvére közül a legfiatalabb volt. A már-már grafománnak számító Márki naplói egyrészt azért fontosak, mert figyelemmel követhetjük az intézményrendszerek kiépülésének folyamatát, ugyanakkor a felső középosztály életmódját,  kapcsolatrendszerét. Kiderül például, hogy a New York Kávéházban külön fenntartott asztaluk volt a professzoroknak, ahol rendszerint fontos társadalmi kérdésekről vitáztak. Feljegyzései révén személyes közelségből ismerhetjük meg a magyar történettudomány meghatározó alakjait, ugyanakkor kirajzolódik Kolozsvár és a kolozsvári egyetem története.

Márki Sándor 1897-ben tiszteletbeli tanácsnokká választotta Kolozsvár városi tanácsa, ebben a minőségében számos ünnepségen szólalt fel, a város közismert és nagyra becsült személyiségévé vált. Annyira megszerette Kolozsvárt, hogy 1910-ben hiába ajánlottak fel neki budapesti egyetemi állást, már nem fogadta el. Naplóiból az is felsejlik, hogyan állt a történettudomány fokozatosan az emlékezetpolitika szolgálatába, és milyen szerepet töltött be a nemzeti identitás formálásában.

Az egyetem főépülete 1910 körül egy korabeli képeslapon (Fotó forrása: Korzo Egyesület, Akadémiai Könyvtár)

Feljegyzéseiből kiderül, Márki Sándor előre látta a háború végkifejletét és Erdély elvesztését. 1918 október végétől kezdve 1921 augusztusáig, naplójában Metamorphosis Transylvaniae címmel közöl egy önálló írást, mely mintegy 3 millió karakterből áll. Ekkoriban már felfrissíti román nyelvtudását, és figyelemmel követi a román közéletet, naplóiban is elhelyez román nyelvű cikkeket. Erdész Ádám elmondta: ez a szöveg külön kötetet érdemel, de előtte még Márki Sándor naplóinak harmadik kötetét is megjelentetik.

Végezetül elhangzott: bár a történettudomány fejlődésével a történészek kutatásai elévülnek, ami Márki esetében is igaz, naplóival olyan, historiográfia szempontból fontos forrást alkotott, ami frissen tartja az emlékét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix
Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát
Krónika

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.

Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán
Székelyhon

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
Krónika

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek
Székelyhon

Földrengés volt ma reggel, amikor a legtöbben munkába készültek

A Richter-skála szerint 3,6-os erősségű földrengés történt szerdán 7 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

// még több főtér.ro
Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában
2025. június 26., csütörtök

Belföldi buszjáratokat indít a FlixBus Romániában

Tízezernyi legális munkavállaló van Romániában, akiket adminisztratív problémák miatt nem tudnak alkalmazni. És sajnos stagnál az európai helyreállítási alapokból finanszírozott kórházépítés.

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix
2025. június 25., szerda

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS