// 2026. április 17., péntek // Rudolf

A 152-es csapdája

// HIRDETÉS

A magyar közösség számára kedvező alkotmánymódosító cikkelyek elvetése bebizonyította: a jelenlegi alaptörvény - főleg ha rosszhiszeműen értelmezik - alkalmatlan a kisebbségi jogok szavatolására.

Nem voltak hosszú életűek az alkotmánymódosítás szövegének azon cikkelyei, amelyek a magyarok számára kedvező változásokat is hoztak volna. Gyakorlatilag már magzat korukban véget ért a pályafutásuk, miután az alkotmánybíróság az előzetes normakontroll során még azelőtt elkaszálta őket, hogy a parlament elé kerülhettek volna. Vagyis jelen állás szerint az alaptörvénybe nem kerülhetnek be e a kisebbségek jelképeinek használatát, a kulturális automómia-testületek és a hagyományos régiók közigazgatási hatáskörrel felruházott alrégiókká alakulását lehetővé tevő paragrafusok.

A taláros testület talán a kelleténél is komolyabban vette az alkotmány 152-es cikkelyét, amely gyakorlatilag kőbe vési az alaptörvény kisebbségellenes, etnonacionalista jellegét. Ez az a cikkely, amely azt rögzíti, hogy az alaptörvény mely cikkelyei nem módosíthatók. Így amellett, hogy tiltja az alapvető emberi jogokat sértő cikkelyek alkotmányba foglalását, azt is előírja, hogy tilos módosítani az első cikkely azon kitételét, amely szerint Románia nemzetállam, a hivatalos nyelv pedig a román.

Hiába él tehát az országban 18 más nemzetiség a román mellett, és ebből hiába haladja meg kettő létszáma  – a magyaroké és a romáké – is az egymillió főt, a jelenlegi alkotmány – és a jelek szerint a következő is – ragaszkodik ahhoz, hogy nemzetállamról van szó. Az, hogy az a módosítás, amely elismeri a nemzeti kisebbségek szerepét a román állam kialakulásában, bekerülhet az új alaptörvénybe, mindezek fényében nem több groteszk és ízléstelen tréfánál.
A módosításokat tiltó cikkely amolyan „152-es csapdájaként” működik, amelyet a magyar – és általában a kisebbségi – jogköveteléseket elutasító román többség bármikor előránthat a cilinderből, amikor meg kell akadályozni, hogy bővüljenek a kisebbségi jogok, és ezáltal megteremtődjenek az előfeltételei annak, hogy a kisebbségek ne tűnjenek el, ne olvadjanak be a román többségbe.

Hiába tűnt úgy, hogy az új román alaptörvény legalább kis mértékben lehetőséget biztosít arra, hogy a kisebbségek saját kézbe vegyék a saját kulturális és oktatási intézményrendszerük működtetését, és – saját nemzeti jelképeik használata révén – jobban érezzék magukat Romániában, hiszen a többségével azonos jogú polgároknak tekintik őket. Az alkotmánybírák szerint ez nem egyeztethető össze a román nemzetállam létével.

Ilyen alapon ugyanakkor szinte bármilyen közigazgatási reform halálra van ítélve, hiszen a kormány által kialakítani tervezett nagyrégiókra is bármikor rá lehet húzni, hogy azok elve ellentétes az egységes nemzetállamiságot rögzítő, eltörölhetetlen cikkellyel.

Mindez újabb jó lecke a bukaresti politika toleranciájából. A kisebbségi kulturális önrendelkezés alkotmányos rögzítésének tilalma azt az üzenetet hordozza magában, hogy a pillanatnyi, az RMDSZ szállította voksok reményében a parlamentben megszavazott, ám az erőviszonyok változásával bármikor gyengíthető vagy visszavonható törvényeknél több nem jár a magyaroknak. Vagyis a távlati cél továbbra sem az, hogy jól érezzék magukat az országban, és a többséggel azonos jogokat élvezve egyenrangú polgárai legyenek az országnak, hanem ennek épp az ellenkezője.

Mindezek nyomán a magyar politikai célkitűzések között prioritássá kell tenni a 152-es, majd az első cikkely megváltoztatását, egy új alkotmány elfogadását. Mindehhez természetesen a román többség politikai akarata szükséges. Amíg az nem lesz meg, addig nem lehet a kisebbségekkel szemben toleráns, „mintaértékű” román politikáról beszélni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix
Főtér

Csirkefogónak nevezte Hargita megyei párttársát az AUR-os Dan Tanasă, kapta is a sallert – hírmix

Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
Krónika

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Markó Béla: hiba volt az RMDSZ részéről, hogy csak a Fidesszel ápolták a kapcsolatot – hírmix
Főtér

Markó Béla: hiba volt az RMDSZ részéről, hogy csak a Fidesszel ápolták a kapcsolatot – hírmix

Tisztázódott az UNESCO-geoparkok jogi státusza. Továbbá: Románia a régió legkiszolgáltatottabb helyzetében van az iráni háború miatt.

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál
Székelyhon

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Halálos kimenetelű baleset történt Csíkszentmihálynál szerda délelőtt – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.

Az erdélyi magyarok támogatására szánt összegek kivizsgálását kéri Bolojan tanácsadója Magyar Pétertől
Krónika

Az erdélyi magyarok támogatására szánt összegek kivizsgálását kéri Bolojan tanácsadója Magyar Pétertől

Kíváncsi az erdélyi magyar közösség támogatására szánt magyar kormányzati pénzekre Vlad Gheorghe, Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója.

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója
Székelyhon

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán, ahol a megengedett sebességhatár 130 km/óra – tájékoztatott szerdán a Hunyad megyei rendőrség.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Szántai János

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Varga László Edgár

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

Varga László Edgár

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Gyerekcsínyek versus jogi ügyek: áldozatokból elkövetők, manipuláltakból drogdílerek az iskolában. Mit tehetünk?

Sánta Miriám

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.

// HIRDETÉS