// 2024. november 27., szerda // Virgil
egyesülés

2018-ban Románia területi követeléssel áll elő Magyarországgal szemben?

// HIRDETÉS

Értjük mi az ultrahazafiságot, az egységes oszthatatlanságot, az egyesülésvágyat… ezúttal azonban a román állam egyik intézménye nyilatkozott.

Az eset első ránézésre megszokott, tekintettel a centenáriumi román unionista lázra, a hazai és moldovai egyesülési nyilatkozatosdi patrióta divatjára, és egyáltalán. Történt, hogy március 27-én, kedden, Besszarábia és Románia egyesülésének 100. évfordulóján a Konstanca Megyei Tanács megszavazta a Moldovai Köztársasággal való Egyesülési Nyilatkozatot.

Ismételjük: ebben még nincs semmi rendkívüli. Ahogy abban sincs, hogy a magasztos pillanatot megelőzően volt himnuszéneklés, gyermekkórus, tematikus könyv- és fotóosztogatás. És ahogy abban sincs, hogy az egyesülési nyilatkozatot egy híján az összes megyei tanácsos aláírta, politikai hovatartozástól függetlenül. A kivételt egy liberális képviselő jelentette, aki azt mondta, nem támogat egy ilyen olcsó politikai propagandát. Kérdés, mit kap ezért Ludovic Orban liberális pártelnöktől, aki újabban szintén nagyon lobogtatja az egyesülés zászlaját. Lehet, Konstancára még nem jutott el a híre.

Ami rendkívüli, az maga az egyesülési nyilatkozat szövege. Tessék:

„Konstanca megye támogatja a Moldovai Köztársaság azon településeivel való azonnali fraternizálást, amelyek nyíltan és felelősségteljesen kinyilvánították egyesülési akaratukat az anyaországgal. És ha a mai egyesülésünk szimbolikus is, segítsen bennünket az Isten abban, hogy döntő lépést tehessünk a teljes egyesülés felé, midőn nem lesz határ a Prutnál, és a Dnyeszter és a Tisza között élő emberek együtt munkálkodnak majd mindenki sikerére és megelégedésére, a többi civilizált nép oldalán.”

Akárhonnan nézzük is az utolsó mondatot, a Tisza folyó emlegetése igencsak furcsa. Igaz ugyan, hogy a Tisza Ukrajnában ered, aztán Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia érintésével a Dunába ömlik. De ha egy pillantást vetünk a térképre, enyhén szólva megkérdőjelezhető, hogy az egyesülési nyilatkozatban nem Magyarország területéről lenne szó. Másrészt talán sokan ismerik Mihai Eminescu román költő versét, a Dojnát. Így kezdődik: „A Dnyesztertől a Tiszáig / Sír a román, panaszkodik: / Hogy nem halad, bárhova lép, / Annyi itt az idegenség.” Ha ehhez hozzácsapjuk a román ultranacionalisták elképzelését, miszerint Románia nyugati irányban a Tiszáig tart, akkor helyben is vagyunk.

A különbség, ismételjük, csak annyi, hogy ezeket az ideákat a különböző ultranackó figurák, szervezetek, politikai alakulatok szokták hangoztatni. Ezúttal azonban a román állam egyik hivatalos intézményéről van szó.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált
Krónika

Megvan a külföldi voksolás végeredménye, Călin Georgescu a diaszpórában is mindenkit lepipált

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS