// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

2016-ra kerülhet fel a csíksomlyói búcsú az UNESCO-listájára

// HIRDETÉS

Bár a folyamat már 2011-ben elkezdődött, újra kellett indítani azt.

Újrakezdte a művelődési minisztérium a csíksomlyói búcsú felterjesztésének folyamatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökség-listájára. Hegedüs Csilla művelődési államtitkár a Krónikának elmondta, kénytelenek voltak újrakezdeni a procedúrát, és ezt meg is tették. Az államtitkár emlékezetett, két évvel ezelőtt Kelemen Hunor kulturális miniszterként a jelöléshez szükséges iratcsomót elküldte Párizsba, az UNESCO székhelyére, a bizottság azonban néhány technikai jellegű kiegészítést kért, ám mivel az RMDSZ már nem volt kormányon, a kulturális és örökségvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó országos szellemi örökség-bizottság nem válaszolt a kérésre. Mivel a válaszadásra szabott határidő időközben lejárt, az egész folyamatot újra kellett kezdeni, magyarázta az államtitkár.

Hegedüs Csilla hangsúlyozta, az iratcsomó nem változott, hiszen amikor két évvel ezelőtt leadták, a csíksomlyói kegytemplomot működtető erdélyi ferences rend teljes egészében egyetértett annak a tartalmával, a búcsút vallásos eseményként terjesztették fel a világörökség-listára, szem előtt tartva annak eredeti lelkiségét és szellemiségét. Az UNESCO-bizottságnak az iratcsomó kézhezvétele után újabb egy éve van arra, hogy kérdéseket tegyen fel ezzel kapcsolatban, az államtitkár becslése szerint a döntés 2016-ra várható.

Orbán Szabolcs, az erdélyi ferences rend tartományfőnöke ugyanakkor a lapnak elmondta, érdeklődtek más olyan helyek felől, melyek szintén vallásos eseményként kerültek fel a világörökség-listára, és úgy tapasztalták, hogy az UNESCO-jelvény nemzetközi szinten is elérhetővé és megismerhetővé teszi a helyszínt. A zarándoklat szempontjából azonban azok számára, akik valóban vallásos motivációból érkeznek Csíksomlyóra, ez nem jelent többletet, tette hozzá.

Mint ismeretes, az országos szellemi örökség- bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a csíksomlyói búcsút a világörökség- státus elnyerésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS