A szuverén, egységes és oszthatatlan főromán vezérek elmagyarázzák. Hogy a magyarok is értsék. Vigyázat: POSZT-TRIANONI HUMORVESZÉLY!
Országos fölháborodást keltett Lucian Șova közlekedésügyi miniszter minapi kijelentése, miszerint, ha autópályák épülnek Romániában, elmennek az országból a multinacionális vállalatok. A #rezist csoport 2000 kilométer hosszú tüntetést szervezett (ahány kilométernyi autópályának szerintük meg kellett volna épülnie), a Szociáldemokrata Párt erre azonnal 4000 kilométer mély szimpátiafelvonulást lengetett be a szuverén és demokratikus autópályahiány mellett. Szóval, teljes volt a káosz a hétvégén a mioritikus hazában.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a jó közlekedésügyi miniszter úgy érezte, pontosítania kell. Meg is tette, mégpedig Gyulafehérváron, a Ioan-Aurel Pop egységes és oszthatatlan román akadémiai elnök által kezdeményezett és vezetett Támasszuk fel Vitéz Mihályt össznépi konferencián.
Lucian Șova úr kimondta: nem azért nincs szükség autópályákra Romániában, mert a multik kivonulnának. Hanem azért, mert a magyarok bevonulnának, és elfoglalnák Erdély szent, román és nemzeti földjét.
Ioan-Aurel Pop, a konferencia fővédnöke és elnöke hozzátette: hosszas kutatások eredményeképpen történelmi felfedezéseket tett a témában. Kiderítette ugyanis, hogy a világon először a dákok építettek autópályákat. És mi lett? Szépen bejött Traianus meg a római sereg, és legyűrték a dákokat. És ez még mind nem elég: a haló porokból újjászülető dáko-románok emberfeletti erőfeszítések árán ismét megépítették az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok és elfoglalták Erdélyt. Aztán jött Mihály Vitéz, létrehozta a modern Romániát, a derék román nép pedig harmadszorra is megépítette az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok, és osztrák hátszéllel megint szétvertek mindent.
Hát kell ez nekünk, tette fel a kérdést a végén Pop úr. Nem kell! Ezért, ha véletlenül sikerül is feltámasztani Vitéz Mihályt, szigorúan megtiltják neki, hogy autópályákat építsen.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.