A szuverén, egységes és oszthatatlan főromán vezérek elmagyarázzák. Hogy a magyarok is értsék. Vigyázat: POSZT-TRIANONI HUMORVESZÉLY!
Országos fölháborodást keltett Lucian Șova közlekedésügyi miniszter minapi kijelentése, miszerint, ha autópályák épülnek Romániában, elmennek az országból a multinacionális vállalatok. A #rezist csoport 2000 kilométer hosszú tüntetést szervezett (ahány kilométernyi autópályának szerintük meg kellett volna épülnie), a Szociáldemokrata Párt erre azonnal 4000 kilométer mély szimpátiafelvonulást lengetett be a szuverén és demokratikus autópályahiány mellett. Szóval, teljes volt a káosz a hétvégén a mioritikus hazában.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a jó közlekedésügyi miniszter úgy érezte, pontosítania kell. Meg is tette, mégpedig Gyulafehérváron, a Ioan-Aurel Pop egységes és oszthatatlan román akadémiai elnök által kezdeményezett és vezetett Támasszuk fel Vitéz Mihályt össznépi konferencián.
Lucian Șova úr kimondta: nem azért nincs szükség autópályákra Romániában, mert a multik kivonulnának. Hanem azért, mert a magyarok bevonulnának, és elfoglalnák Erdély szent, román és nemzeti földjét.
Ioan-Aurel Pop, a konferencia fővédnöke és elnöke hozzátette: hosszas kutatások eredményeképpen történelmi felfedezéseket tett a témában. Kiderítette ugyanis, hogy a világon először a dákok építettek autópályákat. És mi lett? Szépen bejött Traianus meg a római sereg, és legyűrték a dákokat. És ez még mind nem elég: a haló porokból újjászülető dáko-románok emberfeletti erőfeszítések árán ismét megépítették az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok és elfoglalták Erdélyt. Aztán jött Mihály Vitéz, létrehozta a modern Romániát, a derék román nép pedig harmadszorra is megépítette az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok, és osztrák hátszéllel megint szétvertek mindent.
Hát kell ez nekünk, tette fel a kérdést a végén Pop úr. Nem kell! Ezért, ha véletlenül sikerül is feltámasztani Vitéz Mihályt, szigorúan megtiltják neki, hogy autópályákat építsen.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.