A szuverén, egységes és oszthatatlan főromán vezérek elmagyarázzák. Hogy a magyarok is értsék. Vigyázat: POSZT-TRIANONI HUMORVESZÉLY!
Országos fölháborodást keltett Lucian Șova közlekedésügyi miniszter minapi kijelentése, miszerint, ha autópályák épülnek Romániában, elmennek az országból a multinacionális vállalatok. A #rezist csoport 2000 kilométer hosszú tüntetést szervezett (ahány kilométernyi autópályának szerintük meg kellett volna épülnie), a Szociáldemokrata Párt erre azonnal 4000 kilométer mély szimpátiafelvonulást lengetett be a szuverén és demokratikus autópályahiány mellett. Szóval, teljes volt a káosz a hétvégén a mioritikus hazában.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a jó közlekedésügyi miniszter úgy érezte, pontosítania kell. Meg is tette, mégpedig Gyulafehérváron, a Ioan-Aurel Pop egységes és oszthatatlan román akadémiai elnök által kezdeményezett és vezetett Támasszuk fel Vitéz Mihályt össznépi konferencián.
Lucian Șova úr kimondta: nem azért nincs szükség autópályákra Romániában, mert a multik kivonulnának. Hanem azért, mert a magyarok bevonulnának, és elfoglalnák Erdély szent, román és nemzeti földjét.
Ioan-Aurel Pop, a konferencia fővédnöke és elnöke hozzátette: hosszas kutatások eredményeképpen történelmi felfedezéseket tett a témában. Kiderítette ugyanis, hogy a világon először a dákok építettek autópályákat. És mi lett? Szépen bejött Traianus meg a római sereg, és legyűrték a dákokat. És ez még mind nem elég: a haló porokból újjászülető dáko-románok emberfeletti erőfeszítések árán ismét megépítették az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok és elfoglalták Erdélyt. Aztán jött Mihály Vitéz, létrehozta a modern Romániát, a derék román nép pedig harmadszorra is megépítette az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok, és osztrák hátszéllel megint szétvertek mindent.
Hát kell ez nekünk, tette fel a kérdést a végén Pop úr. Nem kell! Ezért, ha véletlenül sikerül is feltámasztani Vitéz Mihályt, szigorúan megtiltják neki, hogy autópályákat építsen.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Gazdára talált az első kategóriás főnyeremény a csütörtöki lottósorsoláson, a szerencsés szelvény tualjdonosa 17 760 754,40 lejt, azaz több mint 3,32 millió eurót nyert.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.