A szuverén, egységes és oszthatatlan főromán vezérek elmagyarázzák. Hogy a magyarok is értsék. Vigyázat: POSZT-TRIANONI HUMORVESZÉLY!
Országos fölháborodást keltett Lucian Șova közlekedésügyi miniszter minapi kijelentése, miszerint, ha autópályák épülnek Romániában, elmennek az országból a multinacionális vállalatok. A #rezist csoport 2000 kilométer hosszú tüntetést szervezett (ahány kilométernyi autópályának szerintük meg kellett volna épülnie), a Szociáldemokrata Párt erre azonnal 4000 kilométer mély szimpátiafelvonulást lengetett be a szuverén és demokratikus autópályahiány mellett. Szóval, teljes volt a káosz a hétvégén a mioritikus hazában.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a jó közlekedésügyi miniszter úgy érezte, pontosítania kell. Meg is tette, mégpedig Gyulafehérváron, a Ioan-Aurel Pop egységes és oszthatatlan román akadémiai elnök által kezdeményezett és vezetett Támasszuk fel Vitéz Mihályt össznépi konferencián.
Lucian Șova úr kimondta: nem azért nincs szükség autópályákra Romániában, mert a multik kivonulnának. Hanem azért, mert a magyarok bevonulnának, és elfoglalnák Erdély szent, román és nemzeti földjét.
Ioan-Aurel Pop, a konferencia fővédnöke és elnöke hozzátette: hosszas kutatások eredményeképpen történelmi felfedezéseket tett a témában. Kiderítette ugyanis, hogy a világon először a dákok építettek autópályákat. És mi lett? Szépen bejött Traianus meg a római sereg, és legyűrték a dákokat. És ez még mind nem elég: a haló porokból újjászülető dáko-románok emberfeletti erőfeszítések árán ismét megépítették az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok és elfoglalták Erdélyt. Aztán jött Mihály Vitéz, létrehozta a modern Romániát, a derék román nép pedig harmadszorra is megépítette az autópályákat. És mi történt? Jöttek a magyarok, és osztrák hátszéllel megint szétvertek mindent.
Hát kell ez nekünk, tette fel a kérdést a végén Pop úr. Nem kell! Ezért, ha véletlenül sikerül is feltámasztani Vitéz Mihályt, szigorúan megtiltják neki, hogy autópályákat építsen.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.