Mit tenne ön, ha polgármester lenne, és a városában szabadtéren megtekinthetőek lennének a világ egyik leghíresebb szobrászművészének alkotásai?
Gyanítjuk, hogy a többség azt válaszolná: mindent megtennénk, hogy a művek révén a város felkerüljön a nemzetközi turizmus térképére, és pláne nem takarékoskodna azzal, hogy épségben megőrizze őket, hiszen viszonylag kevés város mondhatja el magáról – pláne Romániában –, hogy egy, a 20. század elején, Párizsban világhírnévre szert tett alkotó művei díszítik.
Na, a dél-romániai Zsilvásárhely (Târgu Jiu) polgármestere pont nem így látja.
Mint az közismert, a városban áll a neves román szobrász, Constantin Brâncuși több köztéri műalkotása is – mint A végtelen oszlop, A csók kapuja vagy A csend asztala –, ami általában az oda látogatók első számú célpontja.
Mivel azonban a szabadtéri alkotások gyakran válnak vandálok áldozatává, az önkormányzat folyamatosan őrizteti.
Nos, ebből lett elege Marcel Romanescu polgármesternek, aki szerint az alkotások őrzése túlságosan sokba kerül.
Ő konkrétan úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati rendészek – vagy helyi rendőrök, ahogy tetszik – havi nettó 3600 lejt kapnak „valami kődarabok” őrzéséért.
„Mert egy dolog napi 24órán keresztül valami kődarabok mellett állni, és más dolog minden nap kapcsolatba kerülni a város polgáraival” – méltatlankodott az elöljáró.
A helyi közgyűlés egyik tagja ezek után megjegyezte, sok város büszke lenne rá, ha ilyen „kődarabok” állnának a településen, de az elöljárót ez nem hatja meg.
Szerinte sokkal jobban járnának, ha egy magán őrző-védő céggel szerződnének a műalkotások őrzésére, ez ugyanis 30 százalékos megtakarítást jelentene.
Mit is mondhatnánk: az elöljáró most bebizonyította, hogy a realitás talaján álló, igazi menedzseralkat.
És még takarékos is.