Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?

Bár sohasem volt elégedett azzal, ahogyan az erdélyi magyar kisebbséget kezelték, Magyarország korábban mindig támogatta Románia euroatlanti csatlakozását, és jelenleg is az ország schengeni övezetbe való felvételének egyik legkomolyabb szószólója – írja Sabina Fati a Deutsche Welle romániai kiadásán. A román publicista szerint Magyarország nagyon hamar megértette, hogy az erdélyi magyar közösség nagy mértékben Románia jólététől és biztonságától függ, ezért mindig Bukarest pártján állt a különböző nemzetközi tárgyalásokon. Ezzel szemben

Románia sohasem tudta, hogyan állítsa a maga oldalára a saját magyar nemzetiségű polgárait.

Nemzetközi nyomásnak engedelmeskedve elfogadta az etnikai kisebbségi jogok helyzetét rendező alapszintű törvényeket, de a bukaresti hatóságok sosem tettek egyetlen lépést sem az erdélyi magyar követelések teljesítésére. Aztán az RMDSZ, a különböző bukaresti kormányok támogatásának fejében, igyekezett ezt-azt elérni a magyar közösség érdekében.

A magyarok egyenlőtlen harcokat vívtak a kétnyelvű feliratok kihelyezéséért, azokban a helységekben, ahol a létszámuk meghaladta a 20 százalékot. Vagy azért, hogy használhassák az anyanyelvüket a bíróságon – olyan perekben is, amelyeket rendre elveszítettek, mint például – hosszú évek óta – a visszaszolgáltatási ügyeket.

Működik a mitikus ellenség- és bűnbakképzés, mert még mindig él „a magyarok el akarják venni tőlünk Erdélyt” képzete.

Ezt a mítoszt azonban az utóbbi években sajnos Budapestről is táplálják néha, legutóbb Orbán Viktor is ezt tette a Nagy-Magyarországot ábrázoló sáljával: egy olyan helyzetben, amikor Oroszország jókora részeket hasít ki Ukrajnából, a magyar miniszterelnök megengedi magának a térképekkel való játszadozást. Lehet, hogy azért teszi ezt Orbán – véli a szerző –, mert az EU-val való egyre mélyülő konfliktusában, amikor Magyarország eurómilliárdokat veszíthet el, egyre inkább elszigetelődik, és a nacionalizmus marad számára az egyetlen gyógyír a belföldi elégedetlenségekre.

Románia sokáig ugyanezt tette, főleg 2004 előtt. 2010 után, amikor Orbán Viktor visszatért a hatalomba, Magyarország elkezdte követni azt a román példát, hogy futószalagon osztogattak román útlevelet a moldovai állampolgároknak.

A magyar állampolgárság kiterjesztése volt az első lépés,

amit a magyar kormány megtett az erdélyi magyarok lojalitásának megnyerése érdekében. Ma a romániai magyarok több mint 60 százaléka egyben Magyarország állampolgára is. Aztán jöttek sorra a budapesti befektetések a magyar érdekeltségű erdélyi vállalkozói és civil szférába, illetve a médiába. Miközben a bukaresti kormányok szervezetlenül, ötletszerűen fordultak Chișinău felé, Magyarország egy jól körvonalazott tervet hajtott végre Erdélyben, a Kárpát-medence fejlesztésének címszava alatt. A Fidesznek pedig sikerült az RMDSZ-t a saját „röppályájára” állítania.

Magyarország teljesen nyíltan, a rejtőzködés legkisebb jele nélkül kiépített Erdélyben egy politikai, gazdasági és médiateret,

amelynek révén Orbán Viktor számot tarthatott az itteni magyar közösség szavazataira. A közösség hamar függővé vált a magyar média által sugárzott tartalmaktól, anélkül, hogy Románia képes lett volna erre bármilyen választ adni. Sőt, a hazai pártok még dicsekedtek is azzal az évek során, hogy sikerült megakadályozniuk az erdélyi magyarok kulturális autonómiáját biztosító törvényeket. Csakhogy időközben erre már nincs is szükségük az erdélyi magyaroknak, mert mindent megkaptak Budapestről.

Románia elszalasztotta az esélyt, hogy elnyerje saját magyar nemzetiségű állampolgárainak hűségét. Egy tavalyi felmérés szerint – amelyről a Főtér is beszámolt – az erdélyi magyaroknak csak 10 százaléka tekinti hazájának Romániát, közel 50 százalékuk a haza alatt Erdélyt érti.

Romániának szüksége van egy olyan stratégiára, amellyel visszaszerezheti az erdélyi magyarok bizalmát.

Ez csak úgy lehetséges, ha valóban igazságos bírósági döntésekkel visszaszolgáltatják a magyar közösségnek a hagyományosan őt illető ingatlanokat, biztosítják a nyelvi jogokat, még olyan településeken is, ahol a közösség létszáma 20 százalék alá került, ha folytatják a kétnyelvűsítést, ha a magyar gyerekeknek jó minőségű oktatást biztosít a román állam, anélkül, hogy Budapest anyagi segítségére szorulnának, ha Bukarest egy önálló, profi médiácsatornával ellensúlyozza a budapesti kormány által befolyásolt tévék hatását, ha a magyarokat nem tekintik többé ellenségnek, ha a történelmet nem oktatják ennyire részrehajlóan, végtére is: ha Románia megérti, hogy a saját érdekében áll az erdélyi magyarok szívének visszahódítása – összegez Sabina Fati.