// 2026. november 21., szombat // Olivér

Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?

// HIRDETÉS

A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.

Bár sohasem volt elégedett azzal, ahogyan az erdélyi magyar kisebbséget kezelték, Magyarország korábban mindig támogatta Románia euroatlanti csatlakozását, és jelenleg is az ország schengeni övezetbe való felvételének egyik legkomolyabb szószólója – írja Sabina Fati a Deutsche Welle romániai kiadásán. A román publicista szerint Magyarország nagyon hamar megértette, hogy az erdélyi magyar közösség nagy mértékben Románia jólététől és biztonságától függ, ezért mindig Bukarest pártján állt a különböző nemzetközi tárgyalásokon. Ezzel szemben

Románia sohasem tudta, hogyan állítsa a maga oldalára a saját magyar nemzetiségű polgárait.

Nemzetközi nyomásnak engedelmeskedve elfogadta az etnikai kisebbségi jogok helyzetét rendező alapszintű törvényeket, de a bukaresti hatóságok sosem tettek egyetlen lépést sem az erdélyi magyar követelések teljesítésére. Aztán az RMDSZ, a különböző bukaresti kormányok támogatásának fejében, igyekezett ezt-azt elérni a magyar közösség érdekében.

A magyarok egyenlőtlen harcokat vívtak a kétnyelvű feliratok kihelyezéséért, azokban a helységekben, ahol a létszámuk meghaladta a 20 százalékot. Vagy azért, hogy használhassák az anyanyelvüket a bíróságon – olyan perekben is, amelyeket rendre elveszítettek, mint például – hosszú évek óta – a visszaszolgáltatási ügyeket.

Működik a mitikus ellenség- és bűnbakképzés, mert még mindig él „a magyarok el akarják venni tőlünk Erdélyt” képzete.

Ezt a mítoszt azonban az utóbbi években sajnos Budapestről is táplálják néha, legutóbb Orbán Viktor is ezt tette a Nagy-Magyarországot ábrázoló sáljával: egy olyan helyzetben, amikor Oroszország jókora részeket hasít ki Ukrajnából, a magyar miniszterelnök megengedi magának a térképekkel való játszadozást. Lehet, hogy azért teszi ezt Orbán – véli a szerző –, mert az EU-val való egyre mélyülő konfliktusában, amikor Magyarország eurómilliárdokat veszíthet el, egyre inkább elszigetelődik, és a nacionalizmus marad számára az egyetlen gyógyír a belföldi elégedetlenségekre.

Románia sokáig ugyanezt tette, főleg 2004 előtt. 2010 után, amikor Orbán Viktor visszatért a hatalomba, Magyarország elkezdte követni azt a román példát, hogy futószalagon osztogattak román útlevelet a moldovai állampolgároknak.

A magyar állampolgárság kiterjesztése volt az első lépés,

amit a magyar kormány megtett az erdélyi magyarok lojalitásának megnyerése érdekében. Ma a romániai magyarok több mint 60 százaléka egyben Magyarország állampolgára is. Aztán jöttek sorra a budapesti befektetések a magyar érdekeltségű erdélyi vállalkozói és civil szférába, illetve a médiába. Miközben a bukaresti kormányok szervezetlenül, ötletszerűen fordultak Chișinău felé, Magyarország egy jól körvonalazott tervet hajtott végre Erdélyben, a Kárpát-medence fejlesztésének címszava alatt. A Fidesznek pedig sikerült az RMDSZ-t a saját „röppályájára” állítania.

Magyarország teljesen nyíltan, a rejtőzködés legkisebb jele nélkül kiépített Erdélyben egy politikai, gazdasági és médiateret,

amelynek révén Orbán Viktor számot tarthatott az itteni magyar közösség szavazataira. A közösség hamar függővé vált a magyar média által sugárzott tartalmaktól, anélkül, hogy Románia képes lett volna erre bármilyen választ adni. Sőt, a hazai pártok még dicsekedtek is azzal az évek során, hogy sikerült megakadályozniuk az erdélyi magyarok kulturális autonómiáját biztosító törvényeket. Csakhogy időközben erre már nincs is szükségük az erdélyi magyaroknak, mert mindent megkaptak Budapestről.

Románia elszalasztotta az esélyt, hogy elnyerje saját magyar nemzetiségű állampolgárainak hűségét. Egy tavalyi felmérés szerint – amelyről a Főtér is beszámolt – az erdélyi magyaroknak csak 10 százaléka tekinti hazájának Romániát, közel 50 százalékuk a haza alatt Erdélyt érti.

Romániának szüksége van egy olyan stratégiára, amellyel visszaszerezheti az erdélyi magyarok bizalmát.

Ez csak úgy lehetséges, ha valóban igazságos bírósági döntésekkel visszaszolgáltatják a magyar közösségnek a hagyományosan őt illető ingatlanokat, biztosítják a nyelvi jogokat, még olyan településeken is, ahol a közösség létszáma 20 százalék alá került, ha folytatják a kétnyelvűsítést, ha a magyar gyerekeknek jó minőségű oktatást biztosít a román állam, anélkül, hogy Budapest anyagi segítségére szorulnának, ha Bukarest egy önálló, profi médiácsatornával ellensúlyozza a budapesti kormány által befolyásolt tévék hatását, ha a magyarokat nem tekintik többé ellenségnek, ha a történelmet nem oktatják ennyire részrehajlóan, végtére is: ha Románia megérti, hogy a saját érdekében áll az erdélyi magyarok szívének visszahódítása – összegez Sabina Fati.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
Krónika

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket
Főtér

Vége a többszörös időpontfoglalásoknak az orvosnál: a betegek számára a CNP váltja fel a beutalókat és az orvosi leveleket

RMDSZ-es törvényjavaslat: ötvenezer eurós kártérítés a medvetámadások áldozatainak. Továbbá: megkéselt egy nő egy tizenegy éves kisfiút Kolozsváron, egy másik nyolcévest pedig megvert.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára
Székelyhon

Száz méter széles vadátjárók épülnek az autópályán a barnamedvék számára

Harmincöt éves a marosvásárhelyi Milvus Csoport, amely a helyi természetvédelmi kutatásoktól az országos és nemzetközi fajvédelemig jutott. A jubileumi sajtótájékoztatón az A8-as autópálya vadátjáróiról és a veszélyeztetett fajokról is beszéltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS