// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Vigyázzon, kinek és hogyan szól be a Facebookon, mert arra eszmélhet, hogy egyenruhások kopogtatnak az ajtaján

// HIRDETÉS

Egy aradi férfi ezt már a saját kárán tapasztalta meg.

A különböző közösségi oldalakon sem lehet büntetlenül ordenáré módon, mások emberi méltóságába belegázolva viselkedni – ezt minden bizonnyal örök életére megjegyzi az az aradi férfi, akire egy durva beszólása miatt kedden ezer lejes bírságot róttak ki.

A férfi az aradi csendőrség közlése szerint egy „gazdasági egység” – vagyis minden bizonnyal egy cég – bejegyzéséhez kommentált nyomdafestéket nem tűrő hangnemben, és nem csupán a bejegyzés szerzőjét szidta tűrhetetlen stílusban, hanem annak szereplőit is.

Csakhogy a csendőrség történetesen figyelemmel követte a bejegyzéseket – jó kérdés, ez hogyan zajlott, talán valamelyik csendőr üres óráiban éppen Facebookozott egy kicsit, vagy külön rá van állítva valaki az ilyen esetek felderítésére –, és

hivatalból azonnal vizsgálatot indítottak.

A belügyi adatbázis segítségével nem volt nehéz dolguk: azonosították a durva hangvételű hozzászólás elkövetőjét, kiderítették, hol lakik, és nemsokára már kopogtattak is az ajtaján.

De nem udvariassági látogatásról volt szó: 1000 lejes bírságot róttak ki rá elektronikus közösségi hálózaton elkövetett becsmérlés miatt, amely sérti az érintett emberi méltóságát és becsületét.

A közlés szerint egyébként a férfi nem nagyon lepődött meg a csendőrök láttán, sejtette ugyanis, miért keresték fel.

Facebook-komment miatti elmarasztalásra egyébként volt már korábban példa - azonban akkor a sértett pert indított, amelyet megnyert. A mostani eset így azért figyelemre méltó, mert a hatóságok külön értesítés nélkül jártak el.

Az aradi csendőrség emlékeztet: a legfelsőbb bíróság korábbi ítélete értelmében

a közösségi hálózatok nyilvános felületnek számítanak,

hiszen alapesetben bárki láthatja a bejegyzéseket.

Ennek nyomán érdemes kétszer is meggondolnia, ha durván beszólna, esetleg súlyosan megfenyegetné egy bejegyzés szerzőit – a mostani példa alapján ugyanis már feljelentés sem szükséges ahhoz, hogy felelősségre vonják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS