Verespatak mától hivatalosan a világörökség része lett, legalábbis egy töredéke

Ez elviekben azt is jelenti, hogy az arany a földben marad.

Hirdetés

Jó hír érkezett a Világörökség Bizottság 44. bővített ülésszakáról: kilenc évnyi teketóriázás után Verespatakot felvették az UNESCO világörökségi listájára, sőt, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) javaslatára veszélyeztetett világörökségi helyszínként is regisztrálták. Fontos megjegyezni azonban, hogy

nem a teljes település esik védelem alá, hanem csak a római kori bányarendszer.

Az Országos Örökségvédelmi Intézet közleménye szerint a szakértők két évtizednyi munkájának gyümölcse érett be ezzel a döntéssel be, napra pontosan 65 évvel azután, hogy Románia csatlakozott az UNESCO-megállapodáshoz.

A bányászati kultúrtáj egyetemes kulturális értékei, a kiterjedt, változatos, technikailag komplex római kori bányarendszer, a lelőhely környéke, a jellegzetes lakóövezet, a szakrális terek és a temetők egyaránt szerepet játszottak abban, hogy Verespatakot a világörökség részének nyilvánítsák. Mivel veszélyeztetett helyszín lett, az UNESCO javasolni fogja, hogy

egy nemzetközi szakértői bizottság látogasson a helyszínre, és tegye meg a szükséges lépéseket a konzerválás érdekében.

Az örökségvédelmi intézet szerint a verespataki közösség, ugyanakkor az ország örökségvédői egyaránt örvendhetnek Verespatak új státuszának, mert így partneri együttműködésben az állammal, közösen meghozhatják azokat az intézkedéseket, melyek az örökség megőrzéséhez és a környék fenntartható fejlődéséhez vezethetnek.

Nem mindenki örül a döntésnek: Eugen Furdui verespataki polgármester szerint ez nem válik sem a helyiek, sem az ország hasznára, sőt a közösségre plusz terheket ró majd az épületek rekonstrukciójának kötelezettsége. Azt állítja,

az aranykitermelés tilalma közép- és hosszútávon blokkolja Európa legnagyobb lelőhelyének értékesítését,

miközben a helyiek nyomorban élnek, többségük nem is akarja, hogy Verespatak a világörökség része legyen.

Hirdetés

A polgármester egyébként hosszú évek óta hangolja az embereket a bányanyitásra, és gyakran vádolják azzal, hogy a fejlődésre vonatkozó minden más öltetet leseper az asztalról.

Románia 2016-ban terjesztette elő Verespatak felvételét az UNESCO világörökségi listájára, a pályázatot 2017 elején, egyik utolsó intézkedéseként a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány nyújtotta be. Aztán jött a PSD-kormány, mely 2018-ban inkább visszavonta a jelentkezést. Az ok: az aranyat kitermelni óhajtó kanadai Gabriel Resources pert indított Románia ellen, amiért 15 évnyi várakoztatás után, a szűnni nem akaró utcai tüntetésekre hivatkozva végül Bukarest megakadályozta a tervezett aranybánya-beruházást. Románia akár 4,4 milliárd dollár kártérítésre is kötelezhetik – ez a hatalmas összeg a mostani kormányt is megijesztette, mely szintén fontolgatta, hogy visszavonja Ludovic Orban kormánya által benyújtott újbóli felterjesztést.

Végül erre azonban nem került sor.

Hirdetés