// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Véget ért a rémálom, vagy csak szünet van?

// HIRDETÉS

Persze, lehet örömködni, hogy a szoci kormány kimenekült a Győzelem-palotából, de ne feledje senki: a történelem néha valóban ismétli magát.

Jelen szöveg a Newsweek oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

A román társadalom 2017-től kezdve hihetetlen üzenetet kezdtek küldeni az összes büntetőügyes és alkalmatlan politikusnak, akik azt hitték, hogy – a szavazatból fakadó legitimitásra hivatkozva – bármit megtehetnek.

A Dragnea-kormányzat, mely összehasonlítható azzal a rosszal, ami a poszt-decemberi (1989 decemberéről van szó – a szerk.) Romániában történt Ion Iliescu első mandátuma alatt, amikor a bányászjárások megakasztották az ország fejlődését és sokakat elkergettek azok közül, akik megijedtek attól, amerre a volt kommunista nomenklaturista FSN-je (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) vezetett bennünket, a reméltnél hamarabb, határidő előtt egy évvel véget ért.

Az üzenet váratlanul érkezett, miután korábban az emberek masszívan távol tartották magukat a szavazástól, minek következtében

tényleg olyan nyakló nélküli büntetőügyesek és alkalmatlanok kerültek hatalomra,

mégpedig demokratikusan, a mi szavazatunkkal vagy nem szavazásunkkal, amilyeneket valóban nem láttunk az utóbbi 30 évben.

Liviu Dragnea, aki gyorsan felkapaszkodott a leggyűlöltebb romániaiak rangsorának első helyére, nem fegyverrel szerezte meg a hatalmat, mi adtuk neki oda, bár mindaz, amit az illetőről addig tudni lehetett, pontosan azt a toxikus vezetőt vetítette előre, amivé vált.

A románok azzal hozták helyre a hibájukat, hogy napokig tűrték a hideget és úgy vezekeltek, hogy – meghökkentő módon – több mint két évig folyamatosan utcákra vonultak. A „rémálom” pedig egy évvel a parlamenti választás előtt véget ért, ahogy azt az ellenzék egyik vezetője mondta.

De tényleg véget ért, vagy csak szünet van?

Sokan azok közül, akik most befolyásolni tudják Romániát, 1996-ban elég fiatalok és amúgy is elég közömbösek voltak a helyi politikai élet iránt.

Így aztán nagyon valószínű módon elfelejtették, hogy egy maihoz hasonló lelkesedő állapotot, amikor Ion Iliescu pestise először vesztette el a hatalmat, négyévnyi politikai katasztrófa követett.

Az országkorszerűsítés reménységének tekintett Romániai Demokratikus Konvenció (CDR) csak a szövetségesek, a működésképtelen, most nevetségesen hangzó betűszavakkal – COCOPO és COCOPA (Politikai Egyeztető Tanács és Parlamenti Egyeztető Tanács – a szerk.) – illetett szervek közötti belső botrányok hosszú sorának bizonyult, heccelésekkel, a miniszterelnök két ízben is megtörtént akadályozásával, olyan személyek által, akik nem akartak távozni a tisztségükből. Egyikük az örök Victor Ciorbea, akitől – íme – még 2019-ben sem szabadulunk meg. De volt ott még gazdasági instabilitás, továbbá

masszív tüntetések egy még mindig a kommunizmusban rekedt gazdaság átszervezését célzó népszerűtlen lépések miatt.

A CDR-s kormányzat a siralmas választásaink legsiralmasabbjával, a 2000. évi vokssal ért véget, amikor a megtagadott Ion Iliescu és a szélsőséges Corneliu Vadim Tudor jutott a második fordulóba.

Sokan, köztük én is, arra kényszerültek, hogy megtagadják önmagukat és Ion Iliescura szavazzanak, mert Ceauşescu hajdani munkatársa kevésbé volt kártékony lehetőség, mint Ceauşescu hajdani seggnyalója.

Minden esély megvan arra, hogy most a történelem megismételje önmagát,

ha a PNL-s (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.), USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) és PLUS-os (Szabadság, Egyenlőség és Szolidaritás Párt – a szerk.) politikusok nem fogják fel, hogy Románia már nem engedheti meg magának az 1996–2000-es hibákat. Itt a legnagyobb esély arra, hogy megszabaduljunk az országot megkaparintó és szinte megfojtó büntetőügyesek és alkalmatlanok pestisétől.

A társadalom megváltozott, az utóbbi három évben bebizonyította ezt, Dragnea blokkolásáért pedig elsősorban a polgároké az érdem. Most a politikusokon a sor, hogy felzárkózzanak a társadalomhoz és bebizonyítsák, hogy másképp is képesek cselekedni. Ha nem, akkor a csalódás kegyetlenebb lesz, mint 2000-ben volt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS