Közel három hónapja, hogy megkezdődött az új tanév, de egész mostanáig várni kellett, hogy gyakorlatba ültessenek egy alapvetően egyszerű módszert a koronavírus diákok körében való terjedésének meggátolására. A nyálminta alapján zajló tesztelés hatékonyságát már az ötlet felmerülésekor sokan megkérdőjelezték, de a legnagyobb dilemmát az okozta, hogy hol, ki, milyen keretek között vegyen mintát a diákoktól a koronavírus-fertőzöttség kimutatására.

A procedúra nem kötelező, az iskolák többsége pedig úgy gondolta, hogy az lesz a legjobb, ha – iskolaorvos hiányában, illetve tekintettel a pedagógusok ódzkodására – a szülők végzik el a tesztet. Csakhogy sokan a gyerek biztonsága helyett inkább a pénzhez jutás lehetőségét választják, legalábbis erre lehet következtetni az interneten fellelhető apróhirdetések tömkelegéből. Valószínűleg a hatóságok nem számoltak azzal, hogy a szülők pénzzé teszik a teszteket. Változó árakon kínálják eladásra az oktatási minisztérium által beszerzett és kiosztott nyálteszteket: van, aki 18 lejt kér, de olyan is, aki 50 lejért vesztegeti az egy hétre kiosztott két darab nyáltesztet.

A felsőfokú oktatás előtt álló diákok szüleinek országos szövetsége azért elégedetlen, mert a tesztek több kézen átmennek, mire a szülőkhöz jutnak, ráadásul mindig csak az aktuális hétre biztosítják a készletet. Nincs egy jól meghatározott eljárás a nyáltesztek átvételére, ugyanakkor az eredmények feldolgozása is kiszámíthatatlan módon történik. Semmi sem garantálja tehát, hogy a szülő korrekt módon elvégzi a tesztet, és jelenti az eredményt az iskolák vezetőségének. A hatóságok bíznak a szülők felelősségérzetében, de a jelek szerint rosszul teszik, hiszen sokan inkább eladják az interneten tesztet, mintsem gyerekük egészséget teszteljék.