// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Van egy település, ahol egy halott a legesélyesebb polgármester-jelölt, és ez tökéletesen megfelel a két legnagyobb pártnak

// HIRDETÉS

Romániai választási abszurd kimaxolva.

Valójában az „abszurd” jelzővel is csak alig lehet leírni azt a helyzetet, amely az oroszok által nagyon utált NATO-rakétavédelmi pajzs egyik legfontosabb elemének otthont adó Olt megyei Deveselun állt elő, miután az eddigi polgármester, Ion Aliman múlt héten elhunyt a koronavírus-fertőzés szövődményei miatt.

Egyrészt azért, mert mindkét nagy párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is őt szemelte ki jelöltjének a vasárnap esedékes önkormányzati választásokra.

Másrészt azért, mert annak ellenére, hogy elhunyt, Aliman neve ott lesz a szavazólapokon, tehát nyugodtan szavazhatnak rá.

Ráadásul a jelek szerint a PNL és a PSD is ezt szorgalmazza.

Aliman először 2012-ben nyerte meg a polgármester-választást, akkor még az azóta nyomtalanul felszívódott Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) színeiben.

Nem sokkal később aztán átiratkozott a térségben hagyományosan erős PSD-be, és 2016-ban már ennek a pártnak a színeiben nyert választást.

A beszámolók szerint jó polgármester volt, az emberek kedvelték, a település fejlődésnek indult az irányítása alatt.

Nem véletlen, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó, de a felmérések szerint legnépszerűbb PNL is le akart csapni rá.

A hírek arról szólnak, hogy nyélbe is ütötték az üzletet, Aliman belement abba, hogy most vasárnap már a liberálisok jelöltjeként induljon harcba az újabb mandátumért.

Csakhogy – nem tudni, miért – Aliman végül nem tartotta magát a megállapodáshoz, és ismét a PSD színeiben iratkozott be a polgármesteri tisztségért vívott küzdelembe.

A váratlan, balkáni fordulat nyomán a PNL jelölt nélkül maradt.

Most, Aliman halálával viszont a PSD is.

Ennek ellenére Aliman is versenyben maradt, mivel a riválisok óvásai ellenére a neve rajta maradhat a szavazólapon. Az életben maradt indulók szerint ez a PNL és a PSD érdeke is, és azon ügyködnek, hogy az emberek meg is szavazzák a sikeres, de elhunyt jelöltet.

Ezzel ugyanis – mivel objektív okok miatt az esetlegesen győztes jelölt a település irányítását már nem folytathatja – új választást írnának ki.

Amelyre már mindkét párt saját – és ami még fontosabb: élő – jelöltet állíthat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS