// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Van egy ágazat, mely nagyon szeretné, ha itthon maradna a koronavírus miatt hazajött 1,3 millió melós

// HIRDETÉS

Akinek nem piszkos a munka, annak akadna idehaza is meló, például az autópálya-építésben.

A világjárvány miatt sok külföldön dolgozó román melós kényszerült arra, hogy hazajöjjön és itthon keressen munkát. Láthattuk, hogy aki nem éppen jött, az ment, az olcsó munkaerőre ugyanis mindenhol nagy kereslet van. Aki akarna, az könnyen el is tudna itthon is helyezkedni: az építőipar tárt karokkal fogadna bárkit, akinek nem piszkos a munka. És nem csak ez az ágazat keres munkaerőt.

Az eJobs összesítése szerint az utóbbi hónapokban 1,3 millió romániai vendégmunkás tért haza. Hogy mi lesz velük? Az építőipar gond nélkül munkát tudna biztosítani legalább 500 ezer főnek – ennyi munkás hiányzik jelenleg az ágazatból az autópálya-építőket tömörítő egyesület (ARCA) szerint. Több javaslatot is megfogalmaztak, hogy segítsék a román munkaerő itthon tartását, például szeretnének egy online platformot létrehozni kifejezetten a külföldről hazatért vendégmunkások számára. Az ágazat valamennyi résztvevőjével és a hatóságokkal közösen online állásbörzéket szerveznének, hogy megkönnyítsék az elhelyezkedésüket, az átképzéseket pedig a köz- és magánszféra partnersége révén bonyolítanák le. Megkönnyítenék a külföldi bizonyítványok, diplomák hazai elismertetését is.

A javaslatok azt szorgalmazzák, hogy bővüljön az építőipar, csökkenjen a munkanélküliség és a fekete munka, illetve – ami a legfontosabb – a vendégmunkások maradhassanak itthon, családjuk körében, hangsúlyozza az ARCA.

Az eJobs tapasztalata szerint a hazatért diaszpóra jelenléte érződik abból is, hogy hirtelen megugrott a Romániában munkát keresők száma, de amint feloldották a nyugati országokban a korlátozásokat, a vendégmunkások figyelme is nyugat – elsősorban Németország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Görögország – felé fordult. Májusban 20 ezren jelentkeztek valamelyik külföldön meghirdetett munkára.

Mindeközben az itthoni útépítő vállalatok általános munkaerőhiányát csak súlyosbította a koronavírus-járvány, hiszen nem elég, hogy munkások betegedtek meg, esetleg kényszerültek karanténba, de még az ázsiai vendégmunkások alkalmazása is nehezebbé vált.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS