Nem volt eredménytelen a kormány azon bejelentése, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások bizonyos enyhítéseit ahhoz kötik, hogyan alakul a lakosság beoltottsága.
Magyarán: akkor jönnek a lazítások, ha kellő mennyiségű ember megkapta a vakcinát.
Olvasson még:
- Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát…
- Miért válhat Kolozsvár a világ egyik közepévé? Hova lettek a tősgyökeres kolozsváriak? – beszélgetés Lukács József helytörténésszel – 1. rész
- Vadászokra támadt egy medve. Napenergia-boom lesz Romániában – vasárnapi hírmix
Az IRES közvélemény-kutató a két héttel ezelőtti, május 15-i enyhítések után készített felmérést arról, mit szólnak az emberek ahhoz, hogy csak akkor kaphatjuk vissza fokozatosan a normális életünket, ha elég sokan megkapják a védőoltást, illetve hogyan viszonyulnak egyáltalán a járvány miatti korlátozásokhoz.
Az egyik legérdekesebb eredmény azon kérdés kapcsán született, hozzájárult-e az emberek oltásokkal kapcsolatos véleményének megváltozásához az, hogy a kormány az átoltottság növekedéséhez köt bizonyos enyhítéseket.
Nos, a válaszadók 54 százaléka azt mondta, nem változott a véleménye, az előtt is oltáspárti volt, és most is az.
Sajnos 24 százaléknyian vannak azok, akik előtte is oltásellenesek voltak, és most is.
7 százaléknyian vannak azok, akik előtte határozatlanok voltak, most viszont már oltáspártiak, míg a megkérdezettek 5 százaléka előtte határozatlan volt, most pedig oltásellenes.
Jó hír, hogy 5 százaléknyian vannak azok, akik korábban oltásellenesek voltak, de most már pártolják a vakcinát,
míg a válaszadók 1 százaléka korábban oltáspárti volt, de a bejelentés miatt rejtélyes okból oltásellenessé vált.
Némileg meglepő, és a kormányra és egyéb hatóságokra nézve nem túl hízelgő válasz született arra a kérdésre, kinek az érdeme, hogy egymást követik a lazító intézkedések.
A válaszadók 60 százaléka ugyanis úgy véli: nem a hatóságokat illeti dicséret, hanem az embereket, amiért betartották a járvány miatti óvintézkedéseket.
Emellett 18 százalék azon válaszadók aránya, akik szerint minden földi és égi jó csakis Brüsszelből érkezhet: szerintük az EU-nak köszönhető, mert támogatta a járvány elleni védekezést.
Klaus Iohannis államfőnek 8 százalék szerint köszönhetők a könnyítések, míg a miniszterelnöknek és a kormánynak csupán 4 százalék szerint.
A megkérdezettek elsöprő többsége természetesen egyetért a két hete hatályba lépett lazításokkal.
Arra is rákérdeztek, milyen korlátozásokat utáltak a legjobban az emberek.
17 százalék érthető módon a maszkviselést nevezte meg ebben a kategóriában, míg 40 százalék a különböző kijárási korlátozásokat.
A megkérdezettek 9 százaléka azt mondta: a fizikai távolságtartást viselte a legnehezebben.
Azért van a járványnak némi pozitív hozadéka is: a válaszadók 95 százaléka mondta azt, hogy a továbbiakban is megtartja a rendszeres kézmosás szokását (remélhetőleg azért, mert többségük már a járvány előtt is így volt vele), háromnegyedük azért még a távolságtartásról sem mond le, és 58 százalék mondta azt, hogy továbbra is viseli a szájmaszkot – mondjuk, ez zárt terekben egyelőre továbbra is kötelező, vagyis ez annyira nem is egyéni döntés kérdése.
Viszont
24 százalék akar még többet vásárolni interneten keresztül,
míg 19 százalék azt mondta: szeretne továbbra is otthonról dolgozni.
A járvány egyébként csökkentette a külföldi nyaraláshoz való kedvet is: míg előtte 32 százaléknyian akartak a határokon túl vakációzni, most csak 20 százalék mondta ezt.
Akik így vannak vele, azok inkább a fiatalok, felsőfokú végzettségűek és városlakók közül kerültek ki.
A tanulságos felmérés május 18. és 21. között készült 1341 személy megkérdezésével, a hibahatár 2,7 százalék.
You must be logged in to post a comment.