Olcsó próbaterem, kulturális központ, inspiratív közösségi tér egyben? Jöhet!
Húsz éve élek Kolozsváron. Amikor ideköltöztem, ez egy izgalmas, kulturális szempontból pezsgő, szimpatikus kis kelet-európai város volt, rengeteg művészeti projekt futott benne párhuzamosan, a nagy kőszínházaktól a legapróbb alternatív projektekig minden és mindenki megtalálta a helyét. Aztán elkezdődött a gyors gazdasági fejlődés, ami önmagában természetesen jó, de a város ezzel párhuzamosan sokunk számára elvesztette a varázsát is. Sorra buktak–buknak be a kis művészeti kezdeményezések, sőt a nagyobbak is (lásd: Ecsetgyár), a Covid-járvány és az azóta tartó válság pedig valósággal megadta a kegyelemdöfést az addig sem túl stabil lábakon egyensúlyozó alternatív kulturális közegnek. A hatalmas ingatlan- és egyéb árak eleve nem kedveznek a „csóró” művészeknek, és sajnos úgy tűnik, hogy minél több pénze van a városházának, annál kevesebbet hajlandó erre a területre áldozni. (De mondjuk mit is várunk egy olyan polgármestertől, akinek az Untold fesztivál jelenti a kultúra hófödte csúcsait?)
Mindennek tükrében egyre üdítőbbek az olyan kezdeményezések mint a The Spot,
ahol a művészek találkozhatnak, jammelhetnek (az amatőr nyelvvédők lelki békéje érdekében használhattuk volna az „örömzenélés” kifejezést is, de nem tettük – a szerk.), ismerkedhetnek, beszélgethetnek. Az egyik alapító, Ercsei Ferencz vagy ahogy a barátai ismerik: Frankie – aki Hollandiában tanult jazzdobot, jelenleg pedig a kolozsvári zeneakadémián, illetve magánórák keretében is oktat dobot – egy kávé mellett elevenítette fel, hogy éppen egy évvel ezelőtt vették ki a Tűzoltótorony közelében, az Aquina uszoda szomszédjában (Andrei Șaguna 26) lévő ingatlant egy barátjával.
Frankie szerint különben próbateremből ugyan elég sok van a városban – kapásból fel is sorol négyet–ötöt (én is kábé ennyiről tudtam) –, ezek jól fel is vannak szerelve, a legdrágább erősítőkkel, dobfelszereléssel várják a zenészeket, de amellett, hogy egy részük eléggé félreeső helyen van,
A The Spottal éppen az a céljuk, hogy a helyet magát is úgy alakítsák ki, hogy az egy inspiratív közeg legyen, ahova jó bejárni. Egyelőre két próbaterem fogadja az érdeklődőket, a nagyobbikban kisebb koncerteket és egyéb rendezvényeket is szeretnének szervezni a későbbiekben. A cél az, hogy az emberek lassanként megszokják, hogy van egy ilyen tér, ahol tere van a kreativitásnak, a közös zenélésnek, zenehallgatásnak és ezáltal kialakuljon egy „underground kollektíva” a kolozsvári zenészekből és amatőr műkedvelőkből.

Az alapító, Ercsei Frankie
Erről eszembe jut, hogy egy kulturális fórum munkatársai például azért nem pályáznak támogatásra a kolozsvári városházánál, mert egyszer megtették, de az elszámolás valóságos rémálom volt, majdnem vissza kellett fizetni utólag a támogatást. Frankie úgy látja, hogy ezen túl az is megvan, hogy „kéz kezet mos alapon” működnek itt a dolgok, úgyhogy eleve nehéz bekerülni a támogatottak szűk körébe, ha pedig bekerülsz, akkor is csak „csontokat dobálnak” az elején. Egy alternatíva lehet, ha az ember megkeresi a vállalkozókat, akik a cégük adójának két százalékát felajánlhatják a hasonló kezdeményezéseknek, ezekből a forrásokból pedig nemcsak a fenntartási költségeket lehetne megoldani, hanem felszereléseket is lehetne vásárolni.
A jelenlegi felszerelés és berendezés különben adományokból jött össze, az ismerősök odaadták azokat a bútordarabokat, erősítőket, amiket tudtak nélkülözni, így tudott 2023 tavaszának végén elindulni a hely, ahol jelenleg már nemcsak zenekari próbák és közös zenélések zajlanak, de hangszeres órákat is tartanak ott többen a diákjaiknak.
Frankie büszkén meséli, hogy a The Spot immár harmadik hónapja önfenntartó, de hozzáteszi, hogy azért nagyon nehezen indult be, nehéz volt összehozni egy akkora közösséget, amivel már tud működni a dolog.
Az ingatlan tulajdonosával is szerencséjük van egyébként, ő is nagyon szurkol a projektnek, voltak olyan nehezebb hónapok, amikor a számlák kifizetését is magára vállalta.

A kisebbik próbaterem
Az árak – mint már említettük – az anyagi nehézségek ellenére is nagyon jutányosak a The Spotban, igazából mindenki a saját zsebe és belátása szerint igazítja a költségeket, de már olyan zenekarok is vannak, akik tartós bérletet fizetnek közös megegyezés alapján, és rendszeresen ott próbálnak.
Frankie különben már egyedül viszi a projektet, az alapítótárs ugyanis elköltözött a városból. A fő cél most az, hogy létrehozzon egy egyesületet, hogy pályázni is lehessen a projektre román és magyar forrásoknál egyaránt, ez pedig az anyagi biztonságon túl abban is segítene, hogy hivatalosan is lehessen eseményeket szervezni. Attól kezdve a jam session-öket is szeretnék egyre inkább megnyitni a közönség számára, mármint hivatalosan is, hiszen már most is bejárnak ismerősök meghallgatni ezeket a spontán zenei momentumokat.
A távlati tervek között az is felmerült egyébként, hogy az ingatlan alagsori termében, amit a szomszédos Nyomda (Tipografiei) utcából lehet megközelíteni, meg lehetne nyitni az első kolozsvári jazzkocsmát, ahol rendszeresen lennének koncertek – ebben a tulajdonos is benne lenne, sőt az anyagi fedezetet is biztosítaná, de egyelőre szeretné kivárni, hogy a fenti termekben megvesse a lábát a kulturális központ. Emellett Frankie szeretne a városházától engedélyt szerezni arra is, hogy a Nyomda utcában, a Tűzoltótorony mellett szabadtéri koncerteket szervezhessenek nyaranta. Ez így, jazzkocsmával, kulturális központtal, szabadtéri koncertekkel együtt már nagyon szép színfoltot vinne be a város egyre szürkülő életébe.
Az egyesület bejegyzése után elkezdődhet az anyagi források feltérképezése, az üzletemberek vagy akár a városháza megkeresése, a pályázás, aztán pedig az események rendszeres szervezése, hiszen ezek hozzák össze az embereket, ezek képesek megteremteni azt a bizonyos underground közösséget, amely minden városnak a kulturális rezgését adja végső soron, és aminek a hiányában Kolozsvár már jó ideje nem rezeg.
A The Spot egy olyan tű ebben a szénakazalban, amihez hasonlókat lassan már nagy teljesítményű elektromágnessel kell keresni, de nagyon reménykedünk benne, hogy az ehhez hasonló civil kezdeményezések egy kicsit élhetőbbé teszik majd újra a várost, amit régebben Erdély kulturális fővárosaként is szokás volt emlegetni, csak kezdjük elfelejteni, mit is jelent ez.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Most már biztos, hogy január elsejétől emelik a nyugdíjakat – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.