// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Újabb esélyes jelölt az „Úristen, hogy lehetett egy ilyen alakot polgármesterré választani” aranyéremre

// HIRDETÉS

A korrupció örökkévalóságáról értekezett egy frissen újraválasztott elöljáró.

A festői dél-Romániában található Teleorman megye azt követően sem fogy ki a közéleti élmények szállításából, hogy a megye legjelesebb szülöttét, Liviu Dragnea volt szociáldemokrata pártelnököt tavaly májusban hivatali visszaélésre való felbujtás miatt három és fél évre börtönbe küldték, a másik jeles szülöttet, Viorica Dăncilă volt miniszterelnököt pedig kormányostul megbuktatták, majd az elnökválasztáson is tönkreverték, pontot téve ezzel egy ígéretes politikai pályafutás végére.

De a jelek szerint nincs miért csüggedni, mert van még utánpótlás.

Itt van mindjárt egy Victor Drăguşin nevű úriember, aki szintén nem akárki: a teleormani megyeszékhely, Alexandria polgármestere.

Drăguşin a vasárnapi választásokig már három négyéves mandátumon keresztül állt a város élén.

Két éve – amikor PSD-t és az akkori kormányt kézi vezérléssel irányító Dragnea ügyei, illetve az igazságügyi törvények módosítására tett kísérletek miatt a PSD-elnökkel a világot megajándékozó megye az érdeklődés homlokterébe került – egy holland televízió forgatócsoportja vetődött el a megyeszékhelyre, és mikrofonvégre kapták a polgármestert is, megérdeklődve, mégis, hogyan vélekedik a korrupcióról.

Ő pedig el is mondta.

„A korrupció nem tűnik el. Amíg pénz lesz, amíg pénzforgalom van ezen a Földön, addig lesz korrupció”

– fogalmazta meg sommás véleményét a jeles férfiú.

Akkor a sajtó hüledezve cikkezett a nyilatkozatról, de különösebb következménnyel nem járt.

Aztán elérkezett 2020. szeptember 27-e, az önkormányzati választás napja, Victor Drăguşin pedig ismét nekifutott a küzdelemnek, hogy egy negyedik mandátumot is elnyerhessen.

És igen, meg is nyerte. Méghozzá a szavazatok 50,5 százalékával, tehát már akkor is bebiztosította volna a polgármesteri széket, ha kétfordulós lenne a választás.

Úgy tűnik, az alexandriaiak is úgy vélekednek a korrupcióról, mint a többségük által a jelek szerint igencsak kedvelt elöljáró.

Vagy egyszerűen csak az őszinteségét díjazták.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS