// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Ugye nem gondolták komolyan, hogy egy román bandának kihívás ellopni egy 15 tonnás, működő generátort?

// HIRDETÉS

Spanyolországban történt a hőstett.

Ismét bizonyságot tettek eltökéltségükről és a szakmájuk iránti mély alázatról a román bűnözők: ezúttal egy 15 tonnás generátort loptak el Spanyolországban, amely egy 1000 lakásból álló lakóparkot látott el elektromos árammal Alcala de Henares környékén.

Az ötfős banda még november 28-ára virradóan követte el a nagyszerű akciót, de csak most került nyilvánosságra.

A generátort az ingatlanfejlesztő állította üzembe mindaddig, amíg a lakóparkot rá nem kötik az országos villamosenergia-hálózatra.

Csakhogy egy megrendelő – egy meg nem nevezett román üzletember – szemet vetett a mintegy félmillió euró értékű generátorra, és 200 ezer eurót ajánlott a bűnbanda tagjainak, ha leszállítják neki a berendezést az onnan 350 kilométerre levő valenciai kikötőbe.

A Galac és Brăila megyéből származó társaság tagjai nem totojáztak: az éjszaka közepén megjelentek a helyszínen egy teherautóval és egy nagy teljesítményű daruval – természetesen ezeket is lopták, naná –, majd annak rendje és módja szerint lekapcsolták a berendezést, felpakolták a teherautóra, és elszeleltek.

Csakhogy a nagyszerű akcióba egy kis hiba csúszott.

Az áramszolgáltatás leállása ugyanis beindította a riasztókat, és két rendőrjárőr már percek múlva a tolvajok nyomába eredt.

A tett helyszínétől 7-8 kilométerre egy rendőrségi ellenőrzőpontnál megálltak, és a zsákmányt hátra hagyva elmenekültek, de egyiküket elfogták, és a vallomása alapján másnap a banda másik négy tagját is kézre kerítették.

És ekkor jött a meglepetés: mint kiderült, egy olyan, több mint százfős, zömmel románokból álló, de a soraiban moldovai, spanyol és marokkói állampolgárokat is felvonultató bűnbanda tagjairól van szó, akik évek óta rettegésben tartják Spanyolország középső részét.

Az elmúlt négy évben a banda több mint 500 autólopást követett el, de munkagépeket is loptak, és betörések és csalások is a számlájukra írhatók.

Meg kell hagyni, tekintélyes mértékben hozzájárultak a románok hírnevének öregbítéséhez az ibériai országban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS