// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Úgy tűnik, az egyik bukaresti rendőrőrsön bevett gyakorlatnak számított, hogy bucira verjék, akinek nem tetszett az arca

// HIRDETÉS

Kiderült, hogy már korábban is előszeretettel bántalmazták, aki valamiért felbosszantotta őket.

Igencsak sajátos elképzeléseik voltak az egyik bukaresti rendőrőrs munkatársainak a közrend és a polgárok biztonságának védelméről: a jelek szerint előszeretettel verték meg brutálisan azokat, akikre valamiért megorroltak.

Mint megírtuk, a bukaresti 16-os rendőrőrs összesen kilenc munkatársa ellen indult büntetőeljárás, miután kiderült, hogy még tavaly szeptemberben megbilincselve egy város széli elhagyatott telekre vittek egy fiatalembert, aki éjszaka, az utcán arra figyelmeztette őket hogy nem viselnek maszkot, és mintegy fél órán keresztül verték.

A rendőrök közül hármat előzetes letartóztatásba helyeztek, most pedig további visszaélésekre is fény derült.

Nyilvánosságra került ugyanis egy biztonsági kamera felvétele, amelyen az látható, hogy a rendőrőrsön többször a padlóra löknek és megütnek egy megbilincselt férfit – aki amúgy maga értesítette a rendőröket, miután utcai összetűzésbe keveredett.

Az eset még 2018-ban történt.

A férfi az egyik bukaresti utcán szóváltásba keveredett két másik férfival, akik vélhetően kábítószer hatása alatt álltak.

A panaszos felhívta a 112-es segélyhívószámot, hogy bejelentést tegyen a rendőrségen, de ekkor az egyik a két drogozó férfi közül szintén betelefonált a rendőrségre, és közölte: az apja rendőr.

Ezek után a panaszost vitték be megbilincselve, és a felvételek tanúsága szerint a jól megtermett rendőrök a legkevésbé sem kesztyűs kézzel bántak vele.

Mint kiderült, az egyik rendőr, aki a 2018-as, illetve a tavalyi incidens egyik főszereplője volt, Viorel Șeicaru, az egyik rendőrszakszervezet alelnöke, aki ellen más ügyek miatt már korábban is zajlott belső vizsgálat.

A rendőri visszaélések kapcsán hétfőn megszólalt Lucian Bode belügyminiszter is, aki zéró toleranciát hirdetett a rendőri visszaélésekkel szemben, és további belső vizsgálatokat ígért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS