// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tizenhárom éve meghalt, de ez nem akadályozta meg a hatóságot, hogy megbírságolja

// HIRDETÉS

Egy erdélyi település önkormányzatánál tették meg a zseniális lépést.

Mindannyian hallottunk már a romániai hivatalok legendás melléfogásairól, sőt rosszabb esetben magunk is szembesültünk velük, de amit a Fehér megyei Alvinc önkormányzata művelt, az azért még az egyáltalán nem gyenge romániai mezőnyből is kiemelkedik.

Az illetékes hatóság fontoskodott egy sort, és egy, a polgárok által elkövetett szabálytalanságokat érintő ellenőrzés nyomán még tavaly ezer lejes bírságot rótt ki egy házaspár mindkét tagjára, mivel a szigorú hatósági közeg szerint önkormányzati engedély nélkül végeztek építési munkálatokat az ingatlanukon.

Ilyesmi persze gyakran megtörténik, engedély nélküli beavatkozás és bírság is, ám ez az eset mégis egyedi.

A házaspár önkormányzati hatóság által megbírságolt férfi tagja ugyanis a bírság időpontjában már 13 éve halott volt.

Ami egy pillanatig sem zavarta az önkormányzatot abban, hogy kipostázza számára a bírságról szóló értesítést, ami nem fest túl pozitív képet arról, mennyire állnak az önkormányzat illetékesei hivatásuk magaslatán.

Elvégre ha valahol, akkor a községházán illik pontos nyilvántartást vezetni arról, hogy a település lakói közül hányan élnek és hányan nem.

Ezt a megbírságolt özvegy is így gondolta, ezért bírósághoz fordult a szerinte jogtalan bírság miatt, amit egyébként egy kerítésjavítás és egy távirányítós garázsajtó felszerelése miatt róttak ki rá és megboldogult férjére.

Ezt a bíróság is így gondolta: mostani ítéletében kimondta, hogy az önkormányzatnak tudnia kellett volna arról, hogy a férfi már 2007-ben meghalt, az a tény pedig, hogy ennek ellenére is kirótták a bírságot, azt bizonyítja, hogy nem vizsgálták ki alaposan az ügyet, egy ellenőr egyszerűen az alapján állította ki a jegyzőkönyvet, hogy kívülről szemügyre vette a házat.

Emiatt aztán meg is semmisítette a bírságról szóló döntést.

Vagyis győzött a józan ész, ami azért Romániában nem mindig magától értetődő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS