Temesvárról indulhatnak az első hidrogénmeghajtású vonatok – de jó lesz ez nekünk?

Múlt év tavaszán merült fel először – itt írtunk róla –, hogy Romániában hidrogénmeghajtású vonatokat helyezhetnek üzembe.

Cătălin Drulă akkori közlekedési miniszter azt mondta 2021 márciusában, hogy a gyártókkal a tárgyalások már el is kezdődtek, és hogy EU-s forrásokból lehetne finanszírozni a projektet.

Most újabb, konkrét lépés történt a megvalósulás irányába, a Temes és a Krassó-Szörény megyei vezetés ugyanis aláírta a szerződést a 95 kilométeres Temesvár-Resicabánya (és az ebből leágazó, a román–szerb határig tartó Vejte-Temesmóra) vasúti szakasz felújítási dokumentációjának elkészítéséről. A projekt az országos helyreállítási terv (PNRR) része, a dokumentáció elkészítése pedig mintegy 2,6 millió euróba kerülne.

A szakasz jelenlegi állapotának jellemzéséhez beszédes adat, hogy a szerelvények óránként 39-44 kilométeres segességgel vánszorognak.

Nos, a tervek szerint ezen a szakaszon helyeznék üzembe az első romániai hidrogéncellás szerelvényeket. Ez a technológia jelenleg kísérleti fázisban van, annyira új, hogy még a legfejlettebb országokban is csak pár éve tesztelik. A hidrogénüzemű vonatok egyetlen európai gyártója a francia Alstom, amely hat évvel ezelőtt kezdte meg a fejlesztésüket.

Noha környezetkímélő technológiáról van szó, mivel a hidrogénes mozdonyok karbonkibocsátása gyakorlatilag nulla, a hidrogéncellás meghajtásnak is megvannak a veszélyei. Egyrészt a hidrogén tárolása komoly technikai feltételek között lehetséges, vagy -250 Celsius fokos hőmérsékleten, folyékony halmazállapotban, vagy pedig irdatlan, több száz báros nyomáson. A veszély abban rejlik, hogy szivárgás esetén a hidrogén és a levegő oxigénje keveredve durranógázt alkot, ami – ahogy a neve is mutatja – iszonyú nagyot tud robbanni. Ez pedig, tekintettel a Román Államvasutaknál (CFR) uralkodó állapotokra, különösen az utóbbi években egyre gyakoribb mozdonytüzekre (az év kezdetétől kettő is történt), talán joggal vált ki aggodalmat az emberből.