Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a pénteki szent napon munkalátogatást tett Bákó megyében és ha már ott járt, tartott egy sajtótájékoztatót is a prefektúrán. És többek közt ezt találta mondani a sokakat kínzó medvekérdés kapcsán:
„Mivel 2016 óta nem létezik semmiféle hivatalos becslés a populációról (a medvékéről, nyilván – a szerk.), senki se tudja megmondani, hány medve él egy adott területen. Én annyit mondhatok, hogy egyre nő a segélyhívások száma, továbbá évente nő a bejelentett károk száma.”
Na és ezek után mondta ki a miniszter úr azt, hogy a hatóság tehetetlen a medveinvázióval szemben. Na persze nem így mondta, hanem emígy:
„Az adatok alapján arra a következtetésre jutunk, amely öt évi be nem avatkozás után természetes is: a medvepopuláció minden olyan megyében nő, ahol nem terjedtek el a törvénytelen irtómegoldások. Ahol az emberek elvesztették a türelmüket, törvénytelen eszközökhöz kezdtek folyamodni, például mérget tettek ki, hurkot vetettek vagy élelmet helyeztek a sínekre, hogy a vonat elüsse a medvét.”
A következmény: a Keleti-Kárpátoktól keletre sokkal kevesebb a medve (mert itt jobban elvesztették a türelmüket az emberek), mint odaát, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Beszterce megyékben.
Az tény, hogy ettől a beismeréstől Tánczos Barna miniszter nem lesz népszerűbb azok körében, akik naponta hívogatják a csendőröket, hogy megint nyakukon a medve. Annál is kevésbé, mert amikor a megoldásokra terelődött a szó, csak olyan általános kifejezések röpködtek a levegőben, mint a hatékony menedzsment vagy a társadalmi elfogadás. A medvéké, nyilván.
Apropó, miközben a fentiek elhangzottak, két súlyos medvetámadás is történt a Székelyföldön…