Illusztráció

Tanár, diák és szülő egyaránt megszívja, ha szívózni támadna kedve a suliban

Olyan részletes módszertant dolgoztak ki az iskolai szekálások megfékezésére, hogy kíváncsiak lettünk, hogyan fogják mindezt betartani az iskolákban.

Hirdetés

Ahhoz képest, hogy már 2018. decemberétől létezik a törvény az iskolai megfélemlítések, zaklatások, megalázások, szekálások, testi vagy lelki bántalmazások tiltására, a jogszabály alkalmazása eddig nem volt lehetséges, mivel nem készült el a módszertana. Azaz nem volt pontosan meghatározva, hogy mit értünk a jelenség alatt – amit az angol nyelvből átvéve a szakma is bullying-ként emleget –, kik eshetnek áldozatul, hogyan büntetendő, milyen hatóságok kompetensek, stb. Ezek fontos kérdések, melyek megvitatását nem lehetett elkapkodni: egy több mint félszáz tagot számláló, pedagógusokból, oktatási szakértőkből, civil szervezetek képviselőiből, szülőkből és a nép ügyvédjéből álló testület dolgozott rajta.

A most közvitára bocsátott módszertan nemcsak a diákok és a pedagógusok, illetve a diákok egymás közötti zaklatásos eseteire korlátozná a törvény hatályát, hanem a szülőkére is, hiszen ők is lehetnek áldozatok vagy agresszorok, és ha ebben az iskola is érintett, akkor a módszertannak erre is ki kell térnie.

A dokumentum úgy határozza meg az iskolai zaklatást, mint egy direkt vagy indirekt szándékkal elkövetett, ismételt bántalmazást, mely lehet fizikai, pszichikai, verbális vagy nonverbális.

A zaklatások körét egy sor olyan zaklatási formával is kiegészítették,

melyek elkövetését mindeddig nem tiltott konkrétan egyetlen törvény sem, ilyen például a botlasztás, a lökdösődés, a kiközösítés, a rosszindulatú pletykák terjesztése, az élcelődés, vagy az egy személy ellen irányuló, ismételt szarkazmus. De, olyan magától értetődő szabály is szerepel benne, hogy tilos más tulajdonaihoz nyúlni, azaz lopni az iskolában vagy „védelmi” pénzt kérni.

Hogy milyen sokrétű jelenségről van szó, jól mutatja az internetes zaklatás (cyberbulling) kérdésköre, amely önmagában is megérdemelne egy önálló törvényt. Ennél a fejezetnél is sok mindent fel lehetne sorolni, csak hogy néhányat említsünk:

tiltják, hogy a diákok hamis profilokat hozzanak létre a közösségi oldalakon valakinek a lejáratására,

vagy az áldozat beleegyezése nélkül tegyenek közzé képi felvételeket róla.

Az iskolákat arra kötelezik majd, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a megelőzésre. A tanárok és az erre képzett szakmai személyzet, továbbá a szülők ismerjék fel időben, hogy melyik diák jelenthet veszélyt a társaira nézve. A megelőzésnél kiemelik a diákok iskolai és iskolán kívüli tevékenységének átszervezését, a témára való érzékenyítést szolgáló programokkal. Ebbe a szülőket is bevonnák.

Hirdetés

Mindez persze azzal jár, hogy az iskoláknak is módosítaniuk kell a belső szabályzataikat, a diákszervezeteket és a szülőket is bevonva a folyamatba.

A módszertan felhívja a figyelmet az országos megelőzési kampányok szükségességére, ugyanakkor egy országos felügyeleti rendszer kidolgozását várja el a minisztériumtól az iskolai zaklatások megelőzésére. Az áldozatok számára

kötelező lesz egyéni konzultációt biztosítani, ami szintén átfogó intézményi átszervezést igényel.

Ha felmerül, hogy egy tanár fizikai vagy pszichikai terrort alkalmaz a diákjaival szemben, az iskola köteles jelenteni ezt az illetékes szerveknek, beleértve a rendőrséget is. Ezek számára külön meghatározták, milyen lépéseket kell tenniük a „bullying” esetén, a bántalmazás súlyosságának függvényében.

Már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mindez hogyan fog megvalósulni, hiszen a törvény több mint egy éve vár az alkalmazásra, most, hogy a módszertan is megszületett, nincs több kifogás, gyakorlatba kell ültetni. Készen állnak minderre az iskolák?

Hirdetés