Úgy kezdődött, hogy három évvel ezelőtt a Főtéren készítettünk egy interjút Pacher Tiborral, a magyarországi Puli Space Technologies űrkutatási magáncég vezetőjével annak kapcsán, hogy a csapatuk elnyerte a fődíjat a NASA miniatűr hasznos műszerek elkészítésére kiírt versenyén. A győztes projekt az úgynevezett vízszaglászó (Puli Lunar Water Snooper), amely víz jelenlétét érzékeli majd a Hold felszínén, és amelynek fejlesztését az amerikai űrügynökség támogatja.

A Pacherrel folytatott beszélgetések során az is szóba került, hogy a Puli Space csapata egy másik projekten is dolgozik, amelynek célja egy Téridő plakettnek elnevezett időkapszula eljuttatása a Holdra. Ez a plakett egy 20×20 centiméteres alumíniumlemez, amelyre lézergravírozással, tízszeres kicsinyítéssel rávésték a magyarság több csúcsteljesítményét tartalmazó Holdjegyzeteket – ott van többek között az Aranycsapat, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vagy Weöres Sándor életművének ismertetése. És ott van az Erdélyi értéktár is, amelyet a Puli Space-szel közös projektben a Főtér állított össze az Önök, olvasóink szavazatai segítségével. Az Erdélyi értéktárban többek között rövid szócikkekben szerepel Bartók Béla, Erőss Zsolt, a Bolyaiak, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a székelykapu és mások, összesen 23 tétel.

Az űrhajóra szerelt alumíniumplakett a másolata egy kerámiatáblának, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el.

A Téridő plakett a pittsburghi Astrobotic cég Peregrine holdszondájának fedélzetén jut majd el a Holdra. A Peregrine-t a két nagy amerikai repülőipari óriás, a Lockheed Martin űrrepüléssel foglalkozó részlege és a Boeing Defense, Space & Security alkotta konzorcium, a United Launch Alliance (ULA) által kifejlesztett Vulcan Centaur hordozórakéta röpíti el Földünk égi kísérőjéhez.

Az eredeti indítási menetrendet alaposan megkavarták a covid-járvány miatt kialakult globális ipari, kereskedelmi és szállítási fennakadások, így a tervezett kilövés időpontja többször is csúszott. A Vulcan Centaur, fedélzetén a Peregrine-nel tavasszal indult volna a floridai Cape Canaveral kilövőkomplexumból, de egy műszaki probléma miatt lefújták és elhalasztották a május 4-ére tervezett startot. Az történt, hogy az ULA a rakéta egy példányát tesztelte a NASA egyik alabamai tesztközpontjában, amikor a rakéta felső fokozatánál robbanás történt. Az egységet éppen hidrogénnel töltötték fel nyomáspróbára, amikor szivárgás miatt a felső fokozat körül felgyűlt és látványosan berobbant a hidrogén.

Azóta a hordozórakéta műszaki problémáit megoldották, a legfrissebb hír szerint pedig az ULA december 24-én, vasárnap indíthatja útnak a Vulcan Centaurt, amelynek ez lesz az első űrbeli útja.

A 62 méter magas Vulcan Centaur rakétához nagy reményeket fűz az ULA, ez az új űreszköz ugyanis a jövőben leváltaná a jelenleg leginkább használt hordozórakétákat, az Atlas V-t és a Delta IV-et. A Vulcant, amely 7,7 tonna hasznos terhet képes geostacionárius pályára juttatni, két, metán és folyékony oxigén keverékével működő BE-4 hajtómű mozgatja, gyártójuk a Blue Origin, amely az Amazon-főnök Jeff Bezos légi- és űrközlekedési cége.

A Vulcan Centaur felső fokozata, miután elviszi a Holdig a Peregrine-t, amely aztán leszáll a Lacus Mortis térségében, továbbrepül és stabil Nap-körüli pályára áll a Celestis emlékküldetésként, fedélzetén például Gene Roddeberry, a Star Trek-sorozat megteremtőjének és a filmben Scotty szerept játszó James Doohan színész hamvaival.

Az űrközlekedésben egyáltalán nem szokatlanok a halasztások és csúszások, de azért reméljük, hogy karácsony szentestéjén azért mégis elindul a Hold felé a Peregrine, fedélzetén a Holdjegyzetekkel, az Erdélyi értéktárral.