// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Sokánt: a román-magyar hokimeccsen a két csapat együtt énekelte a székely himnuszt (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Botrányt kiált a román sportsajtó, és a magyarfóbiás Dan Tanasă is idegállapotba került.

Rég nem székelyezett, magyarozott egy kiadósat a román sportsajtó, na de hétfőn rendesen bedurrantak a billentyűzetek, miután kiderült, a romániai jégkorong-válogatott – három játékos kivételével – a riválisokkal közösen énekelte el a székely himnuszt vasárnap, a Magyarország elleni meccs után, a szlovéniai divízió I/A jelű világbajnokságon. Köztudott egyébként, hogy

a román válogatott többnyire székelyföldi (csíki és gyergyói) játékosokból áll,

s mivel a meccsnek sem volt tétje – a magyar együttes jövőre a legjobbak között folytatja, a szerényen teljesítő romániai csapat pedig kiesett ebből az értékcsoportból –, a bukaresti tollforgatók úgy érezték, a közös éneklésből kellene egy kis cirkuszt generálni. A magyar válogatott egyébként 4–2-re győzött.

Az ügyet felháborítónak nevező Gsp.ro még egy kis háttérinfóval is szolgált azoknak, akik esetleg nem tudnák, miért kellene felháborodni: „az úgynevezett Székelyföld egy olyan terület, amely Kovászna, Hargita megyét és Maros megye egy részét foglalja magába, melynek a magyar etnikumú lakossága autonómiára vágyik”.  A közös énekléses jelenet egyébként itt tekinthető meg, 2 óra 16 percnél:

A sztorival a sportlapok alapján gyakorlatilag a teljes román média is foglalkozott.

A történetre természetesen rácuppant a magyarfóbiás Dan Tanasă is,

az AUR parlamenti képviselője ezúttal azért akadt ki, mert kiszúrta a közönség soraiban Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert, aki szerinte a magyar válogatott szurkolói közt követte a mérkőzést a csíkszeredai jégkorongcsapat mezében. „Ez az alak a román és nem a magyar kormány tagja, a román államtól kapja a fizetését. A viselkedésével megsértette a román nemzetet” – jegyzi meg a perelőbajnok képviselő a bejegyzésében.

A román sportsajtó egyébként nem az első alkalommal veri ki a díszhisztit a témában: 2017-ben például amiatt akadtak ki, hogy a román válogatott egy része a székely himnusz eléneklésével ünnepelte Dél-Koreában a negyedik vonalnak megfelelő divízió 2/A világbajnokság megnyerését.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS