Románia csúnyán megbukott az oktatási rendszerek „érettségijén”

Ha létezik egy olyan nemzetközi felmérés, amely objektív képet nyújt az egyes országok oktatási színvonaláról, az a PISA-felmérés. Mindössze háromévente ismételik meg, kifejezetten a 15 év körüliek képességeire fókuszálva az alkalmazott matematikai és természettudományi műveltség, illetve a szövegértés terültén.

Olyan ez, mint egy érettségi, csak ezúttal nem a diákok, hanem az országok vizsgáznak,

a tantárgy pedig az oktatási rendszer hatékonysága. Fontossága abban áll, hogy az aktuális kormányzatoktól független pillanatképet nyújt egy-egy ország felnövőfélben lévő generációjának kompetenciáiról, és eszerint állít fel rangsort az országok között.

Azt már megfigyelhettük az előző kiadások során, hogy a romániai eredmények általában annyira rosszak, hogy

pár napig sokkban van az oktatási szakma, aztán megy minden tovább úgy, ahogy menni szokott.

A mostani eredmények viszont nagyon rosszak: kilenc éve volt utoljára ennyire gyenge Románia teljesítménye a PISA-teszten. Mindhárom megvizsgált területen gyengébben szerepeltek a diákok, mint 2012-ben vagy 2015-ben, ez pontszámokban is kifejezhető.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) többi tagállamának átlagához képest Románia 59 ponttal marad el a szövegértésben és a matematikában, 63 ponttal a természettudományban.

Romániában a diákok 4%-a volt képes a bonyolultabb feladatok teljesítésére (az OCDE-átlag 16%).

A romániai tizenöt évesek a legkönnyebbnek számító feladatokkal sem birkóztak meg: 41%-uk az olvasási, 47%-uk a matematikai, 44%-uk a tudományos teszten „bukott meg”. Ők azok tehát, akik nem képesek arra, hogy összekapcsolják az iskolában tanult ismereteket a valósággal.

Az adatokból kiderül: a funkcionális analfabetizmus 41%-os, ezt pedig úgy mérték le, hogy az olvasási feladatok során hány diák jutott el a 2-es szintig (a 6-ból), azaz addig, hogy megértse és meg is tudja magyarázni azt, amit olvasott.

A matematikai tesztből az derült ki, hogy

47% a legalapvetőbb számítási feladatokat sem képes alkalmazni az iskolán kívüli életben,

nekik fogalmuk sincs arról például, hogy milyen számítással kell átváltani a lejt egy megadott valutába, vagy hogyan számolható ki két különböző útvonal közötti távolság. A tudományok területén 44%-ra tehető azoknak a száma, akik a legalapvetőbb feladatokat sem képesek teljesíteni, még a hétköznapi jelenségekre sem tudnak magyarázattal szolgálni.

A mintavételre 2018 áprilisában került sor, a teszt két órán át tartott mind  Romániában, mind a többi 79 országban.

Románia a 47. helyre esett vissza a nemzetközi toplistán.

Összehasonlításképpen Magyarország olvasásból 30., matematikából a 33., természettudományos területen a 32. legmagasabb értéket érte el. A legjobban teljesítő országok egyébként: Kína, Szingapúr, Észtország, Kanada, Finnország, Írország, Dél-Korea, Lengyelország, Japán és Tajvan.

A teljes dokumentum (angol nyelven) itt érhető el.