// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Románia csak akkor mutatja meg az oroszoknak, ha az oroszok is megmutatják

// HIRDETÉS

Katonai bázisokról van szó, mi másról.

Természetesen tárt karokkal fogadunk egy orosz küldöttséget a deveselui amerikai támaszpontra.

Persze ezt nem a romániai vezetők mondták saját kútfőből, hanem Amerika és a NATO fejesei abban a válaszlevélben, amit az oroszok biztonsági követelményeire adtak szerdán. Sőt az orosz medve képviselői nemcsak a romániai hanem a lengyelországi támaszpontra is bekukkanthatnak, ám van itt egy feltétel. Mégpedig az, hogy cserébe egy amerikai, román és lengyel szakértőkből álló küldöttség is szemügyre vehessen orosz támaszpontokat.

Mint ismert, a kiéleződő NATO–Oroszország konfliktus békés megoldása érdekében Oroszország küldött egy listát arról, mit vár el Amerikától és az észak-atlanti szövetségtől – ezen a listán szerepelt az amerikaiak kelet-európai támaszpontjainak szemrevételezése is. A hivatalos amerikai álláspont szerint ezeket a rakétapajzsokat (köztük a 2015-ben kiépített deveselui támaszpontot) azért hozták létre, hogy kivédjenek egy, a Közel-Keletről, konkrétan Iránból indított esetleges rakétatámadást. Moszkva azonban már évek óta azt hangoztatja, hogy ezek a támaszpontok konkrétan Oroszország ellen irányulnak, így most szeretnének meggyőződni róla, hogy valóban csak védelmi célú elfogórakéták vannak ott, és nincsen támadásra alkalmas fegyverzet.

Ám az amerikaiak csak akkor mutatják meg a micsodájukat, ha az oroszok is megmutatják a micsodájukat – így megy ez már az ovi óta.

Nem valószínű azonban, hogy az oroszok meg akarnák mutatni a micsodájukat, sőt az egész NATO-válasszal elégedetlenek. Moszkva első reakciója az volt, hogy a NATO nem vette figyelembe a legfőbb orosz biztonsági aggályokat. Moszkva ugyanis azt szeretné, ha az észak-atlanti szövetség további terjeszkedése befejeződne – konkrétan hallani sem akarnak arról, hogy bevegyék a csapatba Ukrajnát is, amelynek határánál máris offenzívára alkalmas orosz csapatok sorakoztak fel –, sőt azt szeretnék, ha a NATO visszatérne az 1997-es határai közé.

Ezt viszont Washington nem szeretné, így most mindkét félnek egyre jobban viszket a micsodája.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS