// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Románia csak akkor mutatja meg az oroszoknak, ha az oroszok is megmutatják

// HIRDETÉS

Katonai bázisokról van szó, mi másról.

Természetesen tárt karokkal fogadunk egy orosz küldöttséget a deveselui amerikai támaszpontra.

Persze ezt nem a romániai vezetők mondták saját kútfőből, hanem Amerika és a NATO fejesei abban a válaszlevélben, amit az oroszok biztonsági követelményeire adtak szerdán. Sőt az orosz medve képviselői nemcsak a romániai hanem a lengyelországi támaszpontra is bekukkanthatnak, ám van itt egy feltétel. Mégpedig az, hogy cserébe egy amerikai, román és lengyel szakértőkből álló küldöttség is szemügyre vehessen orosz támaszpontokat.

Mint ismert, a kiéleződő NATO–Oroszország konfliktus békés megoldása érdekében Oroszország küldött egy listát arról, mit vár el Amerikától és az észak-atlanti szövetségtől – ezen a listán szerepelt az amerikaiak kelet-európai támaszpontjainak szemrevételezése is. A hivatalos amerikai álláspont szerint ezeket a rakétapajzsokat (köztük a 2015-ben kiépített deveselui támaszpontot) azért hozták létre, hogy kivédjenek egy, a Közel-Keletről, konkrétan Iránból indított esetleges rakétatámadást. Moszkva azonban már évek óta azt hangoztatja, hogy ezek a támaszpontok konkrétan Oroszország ellen irányulnak, így most szeretnének meggyőződni róla, hogy valóban csak védelmi célú elfogórakéták vannak ott, és nincsen támadásra alkalmas fegyverzet.

Ám az amerikaiak csak akkor mutatják meg a micsodájukat, ha az oroszok is megmutatják a micsodájukat – így megy ez már az ovi óta.

Nem valószínű azonban, hogy az oroszok meg akarnák mutatni a micsodájukat, sőt az egész NATO-válasszal elégedetlenek. Moszkva első reakciója az volt, hogy a NATO nem vette figyelembe a legfőbb orosz biztonsági aggályokat. Moszkva ugyanis azt szeretné, ha az észak-atlanti szövetség további terjeszkedése befejeződne – konkrétan hallani sem akarnak arról, hogy bevegyék a csapatba Ukrajnát is, amelynek határánál máris offenzívára alkalmas orosz csapatok sorakoztak fel –, sőt azt szeretnék, ha a NATO visszatérne az 1997-es határai közé.

Ezt viszont Washington nem szeretné, így most mindkét félnek egyre jobban viszket a micsodája.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS