Románia, 2021. szeptember: kongresszus után a táj
Ez az ország, ahol a politikai önkény szuverén módon uralkodik, az alattvalók, jobbágyok hazájává vált.
A szöveg a Contributors oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Végül a „nyerő csapat” győzött (a Nemzeti Liberális Párt elnökválasztó kongresszusán – a szerk.) és Klaus Iohannisnak meglett az áhított elnöki pártja. E győzelem az ádáz kormányzati nyomásnak és az államfő közvetlen beavatkozásának köszönhető. Ez a győzelem annak is köszönhető, hogy néhány hónapig egyáltalán nem volt kormányzás az országban. Ez a győzelem éppen olyan középszerű, mint amilyen középszerű és alávaló, bénult és hatástalan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) új elnöke által vezetett kabinet.
És ha e demagóg semmitmondás uralta eseménynek mottót keresnénk, talán Grigore Alexandrescu emlékezetes sorai illenének rá, miszerint
a liberális egyenlőség nem minden kutyusnak szól, csak a hangosan ugató házőrző ebeknek.
A vészhelyzet állandósítása által fenntartott drákói intézkedések azonnal felejthetők, amint a pártdemokrácia akcióba lép. A PNL kongresszusa egy elemi igazságot igazolt vissza: a törvény előtti egyenlőség egy szeszély, az önkény szuverén módon uralkodik Romániában. A képmutató gőg e leckéjét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Emlékeztet minket arra, hogy kik is vagyunk, ennek az országnak a polgárai: egyszerű alattvalók, jobbágyok, akiknek nincs joguk fellebbezni a hatalom ellen.
Az elnöki csapat győzelme nem oldja meg a kormányzás válságát,
ugyanis a parlamenti összkép jelentősen elbonyolódik. Nehéz elképzelni, hogy a Ludovic Orbanhoz hű csoport ragaszkodni fog a szavazási fegyelemhez. Ami csak tovább bonyolítja a pártkongresszus által felfedett szakadás nyomán kialakult helyzetet. Ludovic Orban lemondása a képviselőház elnöki funkciójáról az elhidegülés egyik jele, amelynek meglesznek a maga következményei.
Egyébként a PNL kormányfő-elnöke a rá jellemző őszinteséggel utalt az általa vezetett kabinet támogatására vonatkozó egyeztető tárgyalások kérdésében tanúsított nyitottságra. A fő partner természetesen a PSD. A kisebbségi kormány önmagában olyan képlet, amely tehetetlenségre ítél, ugyanakkor megvan az előnye, hogy hatalmon tartja a pártklientúrát.
Úgy tűnik, Klaus Iohannis, a játékos-elnök közömbösen szemléli a dolgok alakulását. Olümposzi magasságaiból áradó szenvtelenséggel szemléli a győzelmét. Amit viszont ez a tekintet figyelmen kívül hagy, az maga a romániai valóság, közel egy évvel a parlamenti választások után. E valóság pedig enyhén szólva nyugtalanító.
A vészhelyzeten túl, ami a mindennapok lényegévé válik, úgy tűnik, semmi sem történik igazán.
Ebben a valóságban nyoma nincs a politikai koherenciának. A félelemkeltés és a folyamatos improvizáció között ingadozó román kormány teljesen elvesztette az irányt és a koherenciát. A PNL kongresszusa illusztrálja ezt a feltartóztathatatlannak tűnő sodródást.
A PSD számára valóban a Cîțu-kabinet a nyerő csapat. Mint a Cioloș-kabinet idején, a hamis ellenzéki helyezkedés a választási győzelem előjátéka. A miniszterelnök tehetetlenségből fakadó túlélése az a forgatókönyv, amely szerint a PSD a döntőbíró a mai Romániában. A játékos-elnök tántoríthatatlanul kitart a játszma mellett, amelyre tétjeit feltette. És Románia? Nos, Románia továbbra is az alattvalók országa marad. A hatalom önkényes gyakorlásának privilégiuma: ez a mi időnk ismertetőjele.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
