Románia, 2021. szeptember: kongresszus után a táj
Ez az ország, ahol a politikai önkény szuverén módon uralkodik, az alattvalók, jobbágyok hazájává vált.
A szöveg a Contributors oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Végül a „nyerő csapat” győzött (a Nemzeti Liberális Párt elnökválasztó kongresszusán – a szerk.) és Klaus Iohannisnak meglett az áhított elnöki pártja. E győzelem az ádáz kormányzati nyomásnak és az államfő közvetlen beavatkozásának köszönhető. Ez a győzelem annak is köszönhető, hogy néhány hónapig egyáltalán nem volt kormányzás az országban. Ez a győzelem éppen olyan középszerű, mint amilyen középszerű és alávaló, bénult és hatástalan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) új elnöke által vezetett kabinet.
És ha e demagóg semmitmondás uralta eseménynek mottót keresnénk, talán Grigore Alexandrescu emlékezetes sorai illenének rá, miszerint
a liberális egyenlőség nem minden kutyusnak szól, csak a hangosan ugató házőrző ebeknek.
A vészhelyzet állandósítása által fenntartott drákói intézkedések azonnal felejthetők, amint a pártdemokrácia akcióba lép. A PNL kongresszusa egy elemi igazságot igazolt vissza: a törvény előtti egyenlőség egy szeszély, az önkény szuverén módon uralkodik Romániában. A képmutató gőg e leckéjét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Emlékeztet minket arra, hogy kik is vagyunk, ennek az országnak a polgárai: egyszerű alattvalók, jobbágyok, akiknek nincs joguk fellebbezni a hatalom ellen.
Az elnöki csapat győzelme nem oldja meg a kormányzás válságát,
ugyanis a parlamenti összkép jelentősen elbonyolódik. Nehéz elképzelni, hogy a Ludovic Orbanhoz hű csoport ragaszkodni fog a szavazási fegyelemhez. Ami csak tovább bonyolítja a pártkongresszus által felfedett szakadás nyomán kialakult helyzetet. Ludovic Orban lemondása a képviselőház elnöki funkciójáról az elhidegülés egyik jele, amelynek meglesznek a maga következményei.
Egyébként a PNL kormányfő-elnöke a rá jellemző őszinteséggel utalt az általa vezetett kabinet támogatására vonatkozó egyeztető tárgyalások kérdésében tanúsított nyitottságra. A fő partner természetesen a PSD. A kisebbségi kormány önmagában olyan képlet, amely tehetetlenségre ítél, ugyanakkor megvan az előnye, hogy hatalmon tartja a pártklientúrát.
Úgy tűnik, Klaus Iohannis, a játékos-elnök közömbösen szemléli a dolgok alakulását. Olümposzi magasságaiból áradó szenvtelenséggel szemléli a győzelmét. Amit viszont ez a tekintet figyelmen kívül hagy, az maga a romániai valóság, közel egy évvel a parlamenti választások után. E valóság pedig enyhén szólva nyugtalanító.
A vészhelyzeten túl, ami a mindennapok lényegévé válik, úgy tűnik, semmi sem történik igazán.
Ebben a valóságban nyoma nincs a politikai koherenciának. A félelemkeltés és a folyamatos improvizáció között ingadozó román kormány teljesen elvesztette az irányt és a koherenciát. A PNL kongresszusa illusztrálja ezt a feltartóztathatatlannak tűnő sodródást.
A PSD számára valóban a Cîțu-kabinet a nyerő csapat. Mint a Cioloș-kabinet idején, a hamis ellenzéki helyezkedés a választási győzelem előjátéka. A miniszterelnök tehetetlenségből fakadó túlélése az a forgatókönyv, amely szerint a PSD a döntőbíró a mai Romániában. A játékos-elnök tántoríthatatlanul kitart a játszma mellett, amelyre tétjeit feltette. És Románia? Nos, Románia továbbra is az alattvalók országa marad. A hatalom önkényes gyakorlásának privilégiuma: ez a mi időnk ismertetőjele.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Németh Zsolt megüzente Magyar Péternek, miért nem hívják Tusványosra
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval
Anyagi kárral és látványos rendőrségi intézkedéssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután Csíkszeredában. Egy szekér hajtója és utasai a baleset után agresszíven viselkedtek, így a rendőrség különleges egységének közbelépésére is szükség volt.
Tusványos: a Tisza politikusai elutasították a meghívást, román együttes is fellép
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma
Megszavazta Marosvásárhely önkormányzata az idei díszpolgárok névsorát, noha a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyílt levélben tiltakozott a jelöltek – különösen néhai Kincses Előd jogász, közíró – ellen.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Generációk ellopott ifjúsága, avagy egy John Lydon nevű öreg punk a színpadon
Szántai János
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Fall Sándor
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
Az egyesült Nagy-Románia máig nem jelent egységesítést
Sólyom István
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
„De hát én erdélyi vagyok, na” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték Kolozsváron
Varga László Edgár
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
