// 2026. október 31., szombat // Farkas

Román Akadémia: a vlachok márpedig ne legyenek vlachok! Hanem románok!

// HIRDETÉS

És a Magyar Tudományos Akadémia mikor szól át Bukarestbe, hogy a mioritikus hazába szakadt magyarokat ne nevezzék folyton románnak?

Úgy tűnik, a „magyarimádó” Ioan-Aurel Pop vezette román akadémiai medve felébredt téli szendergéséből. Közzétett mindenek előtt egy nyilatkozatot, amelyben aggódik amiatt, hogy a Moldovai Köztársaságban be akarják vezetni az akadémia szerint „nem létező” moldovai nyelv kifejezést. Ez kérem, politikai propaganda, így az akadémikusok, mert az nem moldovai, hanem román. Persze, nyelvváltozatok léteznek, de attól még mindegyik román. Mert minden nyelvváltozatot beszélő román ember érti egymást. Na, és ezt akkor jegyezzük meg.

A következő lépésben, ha már így nekidurálták magukat, a derék akadémikusok írtak egy levelet a szerb akadémiának. Melyben többek közt jelzik, hogy a szerbiai román közösség memorandumot küldött Bukarestbe, arra vonatkozóan, hogy a szerbiai románok nehézségekbe ütköznek, ami a román nyelv mindennapi használatát illeti. Ezt spéci el is lehet hinni nekik, sajnos.

Na de az első bekezdés után a hazai akadémikus urak váratlan fordulattal egészen másról kezdenek beszélni. Vagyis nem arról, hogy hahó, szerb kollégák, olyan klassz lenne, ha a szerbiai románok szabadon szabadabban használhatnák az anyanyelvüket a mindennapi élet során. Hanem arról, hogy ejnye, hát miért nevezik a szerbiai románokat vlachoknak, a nyelvüket pedig vlachnak, hiszen ők nem vlachok és nem is beszélnek vlachul. Ők románok és románul beszélnek.

Ezt inkább nem vitatjuk, mert bonyolult. De visszatérnénk ahhoz az akadémiai kijelentéshez, miszerint minden román megérti egymást, függetlenül attól, hogy milyen nyelvváltozatot beszél. Dann Alexe újságíró egyik témába vágó cikkében arról beszél, hogy:

„Az az igazság, hogy a nyelvek, az észak-dunai román és az aromán nyelvjárások nagyon eltérően fejlődtek a Duna két oldalán és egy észak-dunai román nyelvészi képzettség nélkül, de még azzal is képtelen lenne megérteni két aromán párbeszédét. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a különbségek legalább olyan nagyok, mint a spanyol és a portugál között, melyek írott formában nagyon hasonlónak tűnhetnek, de a napi gyakorlatban már több évszázada különböző nyelvek.”

Ráadásul, ha valaki megkérdezi (és sokan megkérdezték) a moldovaiakat, vlachokat, arománokat, isztrorománokat (amíg még léteznek), meglenitákat, hogy ugyan mondják már el, ők minek vallják magukat és milyen nyelvet beszélnek, nos, nem kiáltanának fel egy emberként, hogy: román! Mert az elmélettel szemben így működik a valóság. Kicsit másképp.

Most már csak azon morfondírozunk, mikor ír levelet a Magyar Tudományos Akadémia a román kollégáknak, hogy hahó, járjanak már el abban az ügyben, hogy ne vegyék egy kalap alá a mioritikus hazába szakadt magyarokat a románokkal minden fórumon, ahol csak lehetséges. Mert ők (mi) tényleg nem azok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője
Krónika

Románokat telepítene a magyar többségű térségekbe az AUR képviselője

Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS