// 2026. január 8., csütörtök // Gyöngyvér

Román Akadémia: a vlachok márpedig ne legyenek vlachok! Hanem románok!

// HIRDETÉS

És a Magyar Tudományos Akadémia mikor szól át Bukarestbe, hogy a mioritikus hazába szakadt magyarokat ne nevezzék folyton románnak?

Úgy tűnik, a „magyarimádó” Ioan-Aurel Pop vezette román akadémiai medve felébredt téli szendergéséből. Közzétett mindenek előtt egy nyilatkozatot, amelyben aggódik amiatt, hogy a Moldovai Köztársaságban be akarják vezetni az akadémia szerint „nem létező” moldovai nyelv kifejezést. Ez kérem, politikai propaganda, így az akadémikusok, mert az nem moldovai, hanem román. Persze, nyelvváltozatok léteznek, de attól még mindegyik román. Mert minden nyelvváltozatot beszélő román ember érti egymást. Na, és ezt akkor jegyezzük meg.

A következő lépésben, ha már így nekidurálták magukat, a derék akadémikusok írtak egy levelet a szerb akadémiának. Melyben többek közt jelzik, hogy a szerbiai román közösség memorandumot küldött Bukarestbe, arra vonatkozóan, hogy a szerbiai románok nehézségekbe ütköznek, ami a román nyelv mindennapi használatát illeti. Ezt spéci el is lehet hinni nekik, sajnos.

Na de az első bekezdés után a hazai akadémikus urak váratlan fordulattal egészen másról kezdenek beszélni. Vagyis nem arról, hogy hahó, szerb kollégák, olyan klassz lenne, ha a szerbiai románok szabadon szabadabban használhatnák az anyanyelvüket a mindennapi élet során. Hanem arról, hogy ejnye, hát miért nevezik a szerbiai románokat vlachoknak, a nyelvüket pedig vlachnak, hiszen ők nem vlachok és nem is beszélnek vlachul. Ők románok és románul beszélnek.

Ezt inkább nem vitatjuk, mert bonyolult. De visszatérnénk ahhoz az akadémiai kijelentéshez, miszerint minden román megérti egymást, függetlenül attól, hogy milyen nyelvváltozatot beszél. Dann Alexe újságíró egyik témába vágó cikkében arról beszél, hogy:

„Az az igazság, hogy a nyelvek, az észak-dunai román és az aromán nyelvjárások nagyon eltérően fejlődtek a Duna két oldalán és egy észak-dunai román nyelvészi képzettség nélkül, de még azzal is képtelen lenne megérteni két aromán párbeszédét. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a különbségek legalább olyan nagyok, mint a spanyol és a portugál között, melyek írott formában nagyon hasonlónak tűnhetnek, de a napi gyakorlatban már több évszázada különböző nyelvek.”

Ráadásul, ha valaki megkérdezi (és sokan megkérdezték) a moldovaiakat, vlachokat, arománokat, isztrorománokat (amíg még léteznek), meglenitákat, hogy ugyan mondják már el, ők minek vallják magukat és milyen nyelvet beszélnek, nos, nem kiáltanának fel egy emberként, hogy: román! Mert az elmélettel szemben így működik a valóság. Kicsit másképp.

Most már csak azon morfondírozunk, mikor ír levelet a Magyar Tudományos Akadémia a román kollégáknak, hogy hahó, járjanak már el abban az ügyben, hogy ne vegyék egy kalap alá a mioritikus hazába szakadt magyarokat a románokkal minden fórumon, ahol csak lehetséges. Mert ők (mi) tényleg nem azok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Főtér

A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele

Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat
Krónika

Az AUR be akar perelni minden önkormányzatot, amely megemelte a helyi adókat

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bíróságon készül megtámadni valamennyi önkormányzati határozatot, amely megemeli az ingatlanok és autók után fizetendő adókat.

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix
Főtér

Román állampolgár is van a svájci üdülőhelyen történt tűzvész során eltűntek között – hírmix

A Moldvai Köztársaságnak adományozza régi városi buszait a kolozsvári városháza. Banki alkalmazott segítségével vesztette el megtakarításait egy Olaszországban dolgozó román nő.

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg
Székelyhon

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Változékony időre számíthatunk a következő két hétben, sok csapadékkal - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 5. és 18. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert
Krónika

Tiltakozás a helyi adók emelése ellen: utcára vonultak az emberek az egyik városban, kifütyülték a polgármestert

Tüntettek a lakosok hétfőn a Suceava megyei Salcea városának polgármesteri hivatala előtt, mivel elégedetlenek a helyi adók és illetékek növelése miatt. A polgármestert kifütyülték, akadtak, akik a lemondását követelték.

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat
Székelyhon

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Kihirdette hétfőn Nicușor Dan államfő a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvényt.

// még több főtér.ro
Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Boldogabb új évet kívánunk!
2025. december 31., szerda

Boldogabb új évet kívánunk!

A Főtér szerkesztősége boldogabb, békésebb, gazdagabb és barátságosabb új évet kíván portálunk minden kedves olvasójának!

Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS