// 2026. szeptember 6., vasárnap // Zakariás

Román Akadémia: a vlachok márpedig ne legyenek vlachok! Hanem románok!

// HIRDETÉS

És a Magyar Tudományos Akadémia mikor szól át Bukarestbe, hogy a mioritikus hazába szakadt magyarokat ne nevezzék folyton románnak?

Úgy tűnik, a „magyarimádó” Ioan-Aurel Pop vezette román akadémiai medve felébredt téli szendergéséből. Közzétett mindenek előtt egy nyilatkozatot, amelyben aggódik amiatt, hogy a Moldovai Köztársaságban be akarják vezetni az akadémia szerint „nem létező” moldovai nyelv kifejezést. Ez kérem, politikai propaganda, így az akadémikusok, mert az nem moldovai, hanem román. Persze, nyelvváltozatok léteznek, de attól még mindegyik román. Mert minden nyelvváltozatot beszélő román ember érti egymást. Na, és ezt akkor jegyezzük meg.

A következő lépésben, ha már így nekidurálták magukat, a derék akadémikusok írtak egy levelet a szerb akadémiának. Melyben többek közt jelzik, hogy a szerbiai román közösség memorandumot küldött Bukarestbe, arra vonatkozóan, hogy a szerbiai románok nehézségekbe ütköznek, ami a román nyelv mindennapi használatát illeti. Ezt spéci el is lehet hinni nekik, sajnos.

Na de az első bekezdés után a hazai akadémikus urak váratlan fordulattal egészen másról kezdenek beszélni. Vagyis nem arról, hogy hahó, szerb kollégák, olyan klassz lenne, ha a szerbiai románok szabadon szabadabban használhatnák az anyanyelvüket a mindennapi élet során. Hanem arról, hogy ejnye, hát miért nevezik a szerbiai románokat vlachoknak, a nyelvüket pedig vlachnak, hiszen ők nem vlachok és nem is beszélnek vlachul. Ők románok és románul beszélnek.

Ezt inkább nem vitatjuk, mert bonyolult. De visszatérnénk ahhoz az akadémiai kijelentéshez, miszerint minden román megérti egymást, függetlenül attól, hogy milyen nyelvváltozatot beszél. Dann Alexe újságíró egyik témába vágó cikkében arról beszél, hogy:

„Az az igazság, hogy a nyelvek, az észak-dunai román és az aromán nyelvjárások nagyon eltérően fejlődtek a Duna két oldalán és egy észak-dunai román nyelvészi képzettség nélkül, de még azzal is képtelen lenne megérteni két aromán párbeszédét. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a különbségek legalább olyan nagyok, mint a spanyol és a portugál között, melyek írott formában nagyon hasonlónak tűnhetnek, de a napi gyakorlatban már több évszázada különböző nyelvek.”

Ráadásul, ha valaki megkérdezi (és sokan megkérdezték) a moldovaiakat, vlachokat, arománokat, isztrorománokat (amíg még léteznek), meglenitákat, hogy ugyan mondják már el, ők minek vallják magukat és milyen nyelvet beszélnek, nos, nem kiáltanának fel egy emberként, hogy: román! Mert az elmélettel szemben így működik a valóság. Kicsit másképp.

Most már csak azon morfondírozunk, mikor ír levelet a Magyar Tudományos Akadémia a román kollégáknak, hogy hahó, járjanak már el abban az ügyben, hogy ne vegyék egy kalap alá a mioritikus hazába szakadt magyarokat a románokkal minden fórumon, ahol csak lehetséges. Mert ők (mi) tényleg nem azok.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
Főtér

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Olcsó áramot a szomszédnak: így teremtett egy erdélyi falu energiaközösséget a napelemes káoszból
Krónika

Olcsó áramot a szomszédnak: így teremtett egy erdélyi falu energiaközösséget a napelemes káoszból

Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Főtér

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi
Székelyhon

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy Hargita megyei férfi holttestét találták meg szerdán a tengerben Costinești közelében, miután a turista kedden eltűnt a román tengerparton.

Farkasok terrorizálják az egyik erdélyi település lakóit
Krónika

Farkasok terrorizálják az egyik erdélyi település lakóit

Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében
Székelyhon

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

Három ember meghalt, kettő pedig megsérült pénteken egy közlekedési balesetben az Olt megyei Priseaca település közelében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Sánta Miriám

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Hogyan változtatja meg Kína a Föld forgástengelyét, a vízhiány pedig az életünket?

Varga László Edgár

A kínaiak akkora gátakat építenek, amitől már a szomszédos országok is idegesek, a Duna vízállása pedig továbbra is rekord alacsony.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS