„A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója”

– ezt Áder János magyar államfő mondja hétfőn Kijevben, ahol beszédet mondott a Krími Platform rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.

És ennek a kijelentésnek kellene kivernie a biztosítékot Bukarestben, de egyelőre nincs jele semmi ilyesminek, pedig a román vezetés általában azonnal szokott reagálni, ha magyarveszélyt érez. Trianon pedig Románia számára azt jelenti, hogy az örökkön román Erdély végre visszatért az anyaország oszthatatlan testébe, semmiképpen nem egy terület „annexióját”.

Reagált viszont az ellenzék, az PSD-elnök Marcel Ciolacu személyében, igaz, csak a Facebookon.

„Elfogadhatatlan, hogy Iohannis elnök 24 órája hallgasson és ne mondjon semmit a Krím elcsatolását Erdély Magyarország általi elvesztéséhez hasonlító elszállt kijelentésre”

– írja Ciolacu saját Facebook-oldalán.

Ez a hasonlat nem helytálló – folytatja –, mivel a Krím-félsziget erőszakos elcsatolását nem ismeri el hivatalosan egyetlen demokratikus ország sem. Ellenben Erdély egyesülése Romániával a románok egyöntetű akaratának eredménye, amit az 1918. december 1-jei, gyulaferhérvári nagy nemzetgyűlés határozatban rögzített, és amit elismernek nemzetközi szerződések, az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés is.

A PSD elnöke úgy véli, mindezt Florin Cîţu miniszterelnöknek (aki szintén részt vett a kijevi értekezleten) és Klaus Iohannis államfőnek kellett volna elmondania, hogy megvédjék a nemzeti érdeket.

„Romániának nincs miniszterelnöke, nincs államfője, nincsenek olyam államférfijai, akik állást foglalnának, amikor az országukat a legmagasabb szinten alázzák meg”

– méltatlankodik a PSD elnöke.

Ciolacu fel is emlegeti, hogy tavaly Iohannis azzal vádolta a PSD-t, hogy eladja Erdélyt a magyaroknak (a hírhedt „Ionopot chivanoc, PSD” – pillanat), most pedig hallgat, ami egyenértékű a nemzetárulással. Ezért most csak annyit mond neki:

„Jo napot kivanok, Iohannis!”

Áder János a kijevi konferencián azt is mondta, hogy a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait.

„Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást”

– fogalmazott a magyar államfő.