Babardeală cu bucluc sau porno balamuc

„Pornó a bolondokházában”: román és magyar filmek taroltak a „koronás” Berlinálén

Radu Jude filmje Arany Medvét ért, két Ezüst Medve pedig magyar produkciókhoz vándorolt.

Hirdetés

Igyekszem ugyan figyelemmel követni a hazai és nemzetközi filmvilág aktuális fejleményeit, de az idei, 71. Berlináléval úgy jártam, mint a román közúti hatóságok a menetrendszerint bekövetkező hóhullással: váratlanul ért. Nem véletlenül alakult így, a koronavírus-helyzet zavarta össze, terelte el a figyelmemet, ugyanis Európa vezető mozgóképes seregszemléinek egyikét – amelyet Cannes-nal vagy Velencével szokás egy sorban említeni –, a szociális és politikai érzékenységéről ismert Berlini Nemzetközi Filmfesztivált idén online kiadásban rendezték meg. Pontosabban a fesztivál első „felvonását”, a filmek bemutatását és versenyeztetését, mert a szervezők abban reménykednek, hogy júniusban sikerül megrendezni a rendes, offline, a díazottakat (kimondani is szörnyű) személyesen is felvonultató vörösszönyeges gálát.

A díjeső, legalábbis virtuálisan, már lehullott: ma bejelentették a fesztivál díjazottait. Romániai magyar szívünk duplán doboghat a legjobbak listáját böngészgetve:

a fesztivál fődíját, az Arany Medvét Radu Jude kapta új filmjéért, a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét Nagy Dénesnek ítélte oda a zsűri, a Fliegauf Bence új filmjében játszó Kizlinger Lillát pedig a legjobb mellékszereplő Ezüst Medvéjével díjazták.

 

Radu Jude filmjének már a címe is igen ígéretes: Babardeală cu bucluc sau porno balamuc, ezt angolra úgy fordították, hogy Bad Luck Banging or Loony Porn, magyarra le sem merjük fordítani (jó, valami ilyesmi, hogy: Félresikerült kefélés, avagy pornó a bolondokházában; de a leendő magyar forgalmazó szokás szerint majd biztos talál valami kreatív címváltozatot). A történet egy gimnáziumi tanárnő kiszivárgott házi szexvideója körül forog, és azt írja róla a Filmhu kritikusa:

„Az abszurd cím egyáltalán nem megtévesztő, a három fejezetből álló film tökéletesen megragadja, kiforgatja és szatirikusan hatványra emeli az elmúlt évek legfontosabb társadalmi jelenségeit – a járvány okozta félelmet és frusztrációt, Kelet-Európa feszült politikai helyzetét, a ‘cancel culture’ úttörését vagy a közösségi média pusztítását.”

Alig várjuk: no, nem a szex miatt, hanem mert a bemutatása egyrészt azt fogja jelenteni, hogy már kinyitottak a mozik, másrészt mert kíváncsiak vagyunk egy igazán jól sikerült járványlélektani kor- és kórképre.

Hirdetés

Nagy Dénes az első magyar rendező a fesztivál történetében, aki elsőfilmesként nyert legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét. Természetes fény című filmjével – amely Závada Pál azonos című regénye alapján készült – a második világháború vészterhes éveibe, a keleti fronton, a Szovjetunió területén harcoló magyar katonák világába kalauzolja a nézőket. Idézünk a szinopszisból:

„A második világháborúban a keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti megszállt területeken. A Természetes fény a megszállt Szovjetunió területén játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. Semetka István, egy magyar földműves, szakaszvezetőként teljesít szolgálatot egy gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva, eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.”

Idén csak két színésznek, a legjobb fő- és mellékszereplőnek osztott díjat a Berlinálé zsűrije (amelynek magyar és román tagja is volt: Enyedi Ildikó, illetve Adina Pintilie, mindketten korábbi Arany Medve-díjasok), ez utóbbit kapta Kizlinger Lilla a Rengeteg – mindenhol látlak című filmben nyújtott alakításáért.

Fliegauf Bence új műve a korábbi, Rengeteg című filmjének egyfajta folytatása: ez is „hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálom szerű útvesztőjébe kalauzol”. Ja, és a Rengeteg is Arany Medvét nyert, 2003-ban.

Mert a medve Berlinben sem játék.

Hirdetés