// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Perre mennek a szakszervezetek, ha a kormány saját zsebből fizetteti a kötelező tesztet az oltakozni nem akaró pedagógusokkal

// HIRDETÉS

Mindezt a koronavírus-járvány egyre agresszívabbá váló negyedik hullámában közölték.

Nem lesz egyszerű keresztülvinni azon, alaposan megkésett, de mégis fontos intézkedéseket, amelyek célja a védettség növelése a koronavírus-járvánnyal szemben.

A pedagógusok szakszervezetei például máris perrel fenyegetik a kormányt.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség csütörtökön jelentette be, hogy pert indít a kabinet ellen, ha beváltja az ígéretét, és többek között a pedagógusok számára is csak két opciót hagy: vagy beoltatják magukat, vagy kötelezően teszteltetik magunkat legalább hetente egyszer – de ez utóbbit saját zsebből, nem az adófizetők terhére.

A szakszervezetek a munkatörvénykönyv azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint

a munkaügyi biztonsági és egészségügyi intézkedések semmilyen esetben sem róhatnak anyagi terheket a munkavállalókra.

Az érdekképviseletek mindemellett joggal róják fel, hogy a kormánynak nem sikerült teljesítenie vállalását, miszerint szeptember végére eléri a lakosság 70 százalékos átoltottságát, ami fékezte volna a negyedik hullám hevességét. A kormány kudarcát viszont nem a pedagógusokon kell leverni, mivel az oktatásban dolgozók körében több mint 60 százalékos az átoltottság – figyelmeztetnek.

Mindezzel Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár szerda esti bejelentésére reagáltak, amelyben arról beszélt:

az egészségügyi dolgozók mellett a pedagógusok és a katonák is abba a kategóriába tartoznak, ahol az alkalmazottaknak vagy fel kell venniük az oltást,

vagy, ha nem akarják, akkor hetente legalább egyszer koronavírus-tesztet kell végeztetniük.

Ezt viszont nem szeretné a kormány az adófizetőkre terhelni, ezért aki ezt választja, fizetnie kell.

Persze részben érthető a felhördülés, de nem lehet elégszer megismételni, hogy van egy egyszerűbb megoldás: be is olthatják magukat. Az az életüket is megvédi, ráadásul ingyen van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS