// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Orbán Viktor úgy beszélt Trianonról, hogy nem a múltat emlegette (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Elég volt a száz évig tartó magyar magányból.

Nem biztos, hogy ezt a választ várta a Pesti Srácok riportere, amikor a miniszterelnök évindító, csütörtöki sajtótájékoztatóján Trianonról és a Székelyföld autonómiájáról kérdezte Orbán Viktort. A kormányfő ugyanis azt válaszolta:

„A történelmi emlékezet fontos, a történelmi évfordulók fontosak, az igazságnak el kell hangoznia, de ezzel már a jövőt illetően olyan sokra nem megyünk!”

Orbán Viktor szerint az elmúlt száz évben nem csak az történt, hogy Magyarország egy igazságtalan békediktátum miatt veszteségeket szenvedett el, de úgy véli, az azt követő időszakban az ország folyamatosan magára maradt a térségben, nem tudott kialakítani regionális együttműködést – ezt a miniszterelnök száz év magyar magánynak nevezte.

„Semmilyen bizalmi viszonyt nem tudtunk kialakítani a szomszédos országokkal, márpedig a velük való együttműködés nélkül nincs jövő”

– tette hozzá.

A miniszterelnök a legnagyobb eredménynek értékelte, hogy az elmúlt években Magyarország véget tudott vetni ennek a száz évig tartó magánynak, és számos relációban a történelmi tapasztalattól függetlenül szoros együttműködést tudott létrehozni a jövőre vonatkozóan, például Szlovákiával a V4 keretében, vagy Szerbiával és a viták ellenére Horvátországgal is.

Orbán Romániát nem említette.

„Az együttműködések összefüggésében lehet gondolkodni a jövőre – ez a tanulsága az elmúlt száz évnek.

Nem elszigetelnünk kell egymást, hanem mindenkinek – a maga történelmi igazságát nem megtagadva – együttműködésre kell törekednie,

építenünk kell Közép-Európát” – mondta Magyarország miniszterelnöke.

Orbán reméli, hogy a visszaemlékezések „nem visszavetnek, hanem előrevisznek ezen az úton”, ezért bölcs, okos mértéktartást kért mindenkitől.

December 15-én, a temesvári forradalmi megemlékezésen elhangzott beszédében egyébként Orbán együttműködést ajánlott fel Bukarestnek is, amikor azt mondta: Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival felépítsen egy új Közép-Európát. Klaus Iohannis államfő erre később a lehető legbarátságtalanabbul reagált.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója itt tekinthető meg:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

MCC Erdélyben: fürdővízzel a gyereket
Krónika

MCC Erdélyben: fürdővízzel a gyereket

A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS