// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Orbán Viktor úgy beszélt Trianonról, hogy nem a múltat emlegette (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Elég volt a száz évig tartó magyar magányból.

Nem biztos, hogy ezt a választ várta a Pesti Srácok riportere, amikor a miniszterelnök évindító, csütörtöki sajtótájékoztatóján Trianonról és a Székelyföld autonómiájáról kérdezte Orbán Viktort. A kormányfő ugyanis azt válaszolta:

„A történelmi emlékezet fontos, a történelmi évfordulók fontosak, az igazságnak el kell hangoznia, de ezzel már a jövőt illetően olyan sokra nem megyünk!”

Orbán Viktor szerint az elmúlt száz évben nem csak az történt, hogy Magyarország egy igazságtalan békediktátum miatt veszteségeket szenvedett el, de úgy véli, az azt követő időszakban az ország folyamatosan magára maradt a térségben, nem tudott kialakítani regionális együttműködést – ezt a miniszterelnök száz év magyar magánynak nevezte.

„Semmilyen bizalmi viszonyt nem tudtunk kialakítani a szomszédos országokkal, márpedig a velük való együttműködés nélkül nincs jövő”

– tette hozzá.

A miniszterelnök a legnagyobb eredménynek értékelte, hogy az elmúlt években Magyarország véget tudott vetni ennek a száz évig tartó magánynak, és számos relációban a történelmi tapasztalattól függetlenül szoros együttműködést tudott létrehozni a jövőre vonatkozóan, például Szlovákiával a V4 keretében, vagy Szerbiával és a viták ellenére Horvátországgal is.

Orbán Romániát nem említette.

„Az együttműködések összefüggésében lehet gondolkodni a jövőre – ez a tanulsága az elmúlt száz évnek.

Nem elszigetelnünk kell egymást, hanem mindenkinek – a maga történelmi igazságát nem megtagadva – együttműködésre kell törekednie,

építenünk kell Közép-Európát” – mondta Magyarország miniszterelnöke.

Orbán reméli, hogy a visszaemlékezések „nem visszavetnek, hanem előrevisznek ezen az úton”, ezért bölcs, okos mértéktartást kért mindenkitől.

December 15-én, a temesvári forradalmi megemlékezésen elhangzott beszédében egyébként Orbán együttműködést ajánlott fel Bukarestnek is, amikor azt mondta: Magyarország készen áll, hogy a szomszédjaival felépítsen egy új Közép-Európát. Klaus Iohannis államfő erre később a lehető legbarátságtalanabbul reagált.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója itt tekinthető meg:

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS