// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Olyan jól halad a Brassó–Segesvár vasútvonal felújítása, mint csiga a smirglin

// HIRDETÉS

2020 óta már a munkálatok 10%-át sikerült letudni.

A Brassó és Segesvár közötti 128 kilométernyi vasútvonal felújítása már 2020-ban elkezdődött. Tudják, hogy azóta a munkálatok hány százalékával készült el a kivitelező? Körülbelül 10.

És ha a jelenlegi ütemben zajlik tovább minden, még évekig elhúzódik az átadás.

És tudják, hogy ezt a késlekedést ki fogja megfizetni? Önök. Egyrészt pénzben, másrészt a vonatokon elvesztegetett időben.

Az említett szakasz ugyanis kicsiben a Román Vasúttársaság (CFR) összes problémáját felvázolja. Egyrészt: a felújítási munkálatok azt a 145 éves (!) vasútvonalat tennék végre rendbe, amelynek a felújítását mindeddig halogatták, és amely így érthető módon egyre ramatyabb lett az idők során, a rajta való közlekedés pedig egyre lassabb. 1998-ban például a leggyorsabb vonat (állítólag) 35 perc alatt gyalulták le ezt a távot, napjainkban viszont már 3 óra 5 percet (!) kell zötykölődni. A személyvonatok, amelyek mind a 20 közbeeső állomáson megállnak, 4 órát mennek ugyanitt, 32 kilométer/órás átlagsebességgel.

A felújítási munkálatok késlekedését mindenek előtt a költségvetés-kiegészítés késlekedése okozta – vagyis a kormány. Az eredeti terveket ugyanis még 2017-ben fogadták el, azóta pedig csak most szeptemberben sikerült végre a jelenlegi árakhoz igazítani a költségvetést, amely így már az egymilliárd eurót is meghaladja.

A CFR által a kivitelezőnek leadott tervek is bőven hagytak maguk után kívánni és javítanivalót, ez sem gyorsította fel túlságosan a munkát, de a kivitelező, a görög Aktor vállalat sem sieti el a dolgokat, számos szakaszon jelenleg is áll a munka mindenféle újratervezések miatt.

Idén ráadásul már nem is fognak túl sokat haladni, mert közbejön egy teljesen váratlan tényező: a tél.

Persze, ha majd kész lesz, nagyon szuper lesz: a szakasz rövidebb lesz 17 kilométerrel, kiépítenek néhány új alagutat is, többek között egy 7 kilométer hússzút, és a menetidő is elfogadható lesz végre.

De hogy mikor lesz kész, az jó kérdés.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS