// 2025. október 21., kedd // Orsolya

Nők az irodalomban, irodalom a nőkben. Hogy is vannak itt a számok?

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen •  Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

Demeter Zsuzsa, Botházi Mária, Egyed Emese, László Noémi, Sánta Miriám és Vajda Anna Noémi a beszélgetésen
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája/Facebook

// HIRDETÉS

Írónők beszélgettek az írónők helyzetéről Kolozsváron.

Balázs Imre Józsefnek erről is van egy szövege, mert Balázs Imre Józsefnek mindenről van egy szövege, ami létezik az erdmagyar irodalomban.

Eltűnnek-e a nők az irodalomból? – ez a témája az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E–MIL) által szervezett beszélgetésnek a kolozsvári Bulgakovban, a Kolozsvári Magyar Napokon. Szántai János moderátor, E–MIL-elnök, nem mellesleg a Főtér főszerkesztő-helyettese szerint egy ilyen tematikájú beszélgetésen férfiként ő csak szexista, macsó, hülye lehet. Talán igaza van, nem tudom.

// HIRDETÉS

Jönnek a ijesztő számok:

  • a Helikoni íróközösséghez például 55 író tartozott, ebből 3 volt nő: Berde Mária, Gulácsy Irén és Szabó Mária; ez 5,45%
  • az Erdélyi Szépmíves Céh 164 kötetet jelentetett meg, ebből hat kötetet írtak hölgyek, azt is összesen hárman, Gulácsy, Berde és Thury Zsuzsa
  • a Kántor–Láng-féle Romániai magyar irodalom 1944–70. című irodalomtörténeti munkája 113 szerzőt említ, közöttük mindössze hat hölgyet; 5,3%
  • az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatban 1990–2015 között 86 kötet jelent meg, ebből 13-at írtak nők
  • az E–MIL honlapján jelenleg 149 tag szerepel, ebből 7 elhunyt, marad 142, ebből 32 nő; 22,53%
  • az Iskola Alapítvány által első alkalommal tavaly meghirdetett, 40 évesnél idősebb íróknak szóló senior ösztöndíjak nyertesei között 0% nő szerepelt
  • az André Ferenc és Horváth Benji által szerkesztett 2020-as Címtelen föld című antológia üdítő kivétel ilyen szempontból: ebben 11 nő és 15 férfi szövegei olvashatók
  • ehhez képest a most készülő román nyelvű E–MIL-antológiában a 30 szerzőből csak 5 nő.
Vagyis messze még az ideális 50–50%.

Vajda Anna Noémi író, szerkesztő rögtön kiegészíti a felsorolást az irodalmi Nobel-díjakkal: több mint száz férfi kapta meg ezt a fontos elismerést, de csak 17 nő. Aztán egy másik művészeti területre kalandozik: Fialka Olga festőművész példáját említi, aki tudatosan lemondott a képzőművészeti életéről, hogy nevelhesse a szintén festőművész férjével, Ferenczy Károllyal közös három gyereküket. Nagyon jellegzetes asszonyi sors ez a 20. században.

László Noémi (Nonó) költő, szerkesztő, műfordító igyekszik a dolgok optimista kilátásaira fókuszálni, felhívva a figyelmet arra, hogy a 20. század folyamán, és azóta is nagyon sok szakma kezdett el „elnőiesedni”, mint például a tanári, az orvosi vagy az ügyvédi pálya. A filológiára is zömében inkább lányok jelentkeznek az utóbbi időszakban, így Nonó felvetette annak a lehetőségét, hogy akár még

a „legnőiesebb szakma”, az irodalom is elnőiesedhet a következő időszakban.
„Az írás területén igazából a nőnek van keresnivalója, nem a férfinak, mint ahogy az olvasók nagy százaléka is nő. Kicsit fura dolog ez, hogy a férfiak írnak, a nők pedig olvasnak...”

Emlékeztetett arra is, hogy nem is olyan régen a nőnek saját vagyona sem lehetett.

„Innen jövünk, mostanra legalább elértük azt, hogy a házunk a miénk, a pénzünk a miénk. Lehet, hogy elérkezik az az idő is, amikor az irodalomból 50% vagy még annál is több a mienk lesz.”

Sánta Miriám költő, a Főtér szerkesztője a témához leginkább illő aduászt kapta elő: felidézte, hogy a legelső ismert költő egy hölgy volt, egy bizonyos Enhéduanna, aki sumér nyelven jegyezte le a műveit Kr. e. 2300 körül Mezopotámiában.

Aztán a 18–19. században, az irodalom úgynevezett professzionalizálódásával jelenik meg a női irodalom is, mint kategória.

Az már másik kérdés, hogy mennyire vették komolyan,

hiszen a hölgy szerzők műveivel kapcsolatban gyakran elhangzott, hogy ez igazából „romantikus álirodalmom”, „lektűr”, könnyed levélregénykék, és így tovább. A női irodalom tehát egy „párhuzamos világ” volt az irodalmon belül is, amit sokáig senki nem vett komolyan.

Miriám ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy nem kell átesni a ló másik oldalára sem, hiszen

az, hogy valaki nő, még nem garancia arra, hogy jó szerző is,

de ez már egy másik vita témája lehetne.

„Attól az irodalom nem lesz jobb, ha kvótázunk, ugyanakkor meg kell azt is vizsgálnunk, hogy mit veszünk komolyan, mit veszünk legitimnek, fontosnak a szakmában.”

Nonó erre közbevág, hogy képzeljük csak el, mekkora felháborodást váltott volna ki annak idején, ha kiderül, hogy Lord Byron amúgy is botrányos szövegeit valójában egy nő írta. Hogyan tekintettek volna rá a saját korában?

Szóval vaskos a kettős mérce már pusztán a témaválasztás terén is:

ha egy férfi író teregeti ki a botrányos életét a műveiben, azt sokkal inkább elfogadjuk ma is, mint ha egy nő teszi ugyanezt, hiszen „egy nőnek nem lehetnek tapasztalatai”.

Emberszámba venni

Egyed Emese költő, nyugalmazott egyetemi tanár szerint ez az első és legfontosabb dolog a női szerzőkkel kapcsolatban. Ugyanúgy odafigyelni az írásaikra, a gondjaikra, mint a férfi szerzők esetében. Az is fontos ugyanakkor, hogy az író maga se rejtőzködjék végtelenül.

Nem lehet azonban összehasonlítani a régi korokat a mostanival a női írók helyzetét illetően, sőt ma sincs minden nőnek joga a világon arra, hogy kifejezze a gondolatait. Azt is kiemelte, hogy bár egymástól függetlenül fedezték fel ennek a fontosságát, de

mára egy egész iskolának tekinthető női fordítókból álló „csoport” tevékenykedik Kolozsváron.

Többek között Vallasek Iúlia, Szenkovics Enikő, Jankó Szép Yvette, András Orsolya és László Noémi nevét említeti – bár a sor még folytatható –, akik verseket, regényeket ültetnek át magyarra idegen nyelvekből, így felbecsülhetetlen munkát végeznek, holott sokszor még a szakmán belül sem elég látható a szerepük.

Botházi Mária író, egyetemi tanár kissé más szemszögből vizsgálja meg a beszélgetés címéül választott kérdést (Eltűnnek a nők az irodalomból? – a szerk.). Szerinte ugyanis éppen az az aggályos, hogy a nők az esetek többségében valóban eltűnnek egy idő után az irodalomból. Nem a pályakezdéssel, és a kezdeti tehetséggondozással van a baj tehát, hanem az utána következő időszakkal, amikor már elindult a tehetség,

de az illető hölgy időközben férjhez megy, gyerekei születnek, és ezek a dolgok szép lassan elvonják az alkotástól.

A belső bizonytalanságot, félelmeket is kiemelte, amely sok női szerző esetében késlelteti, megakadályozza az írói pálya lehetőségét. Nagyon erős egyéniségnek, nagyon erős karakternek kell lennie egy nőnek, hogy egyáltalán felvállalja a művészi karriert, arról nem is beszélve, hogy később a családi élet a hosszabb lélegzetű írásoktól teljesen elvonja a családanyák figyelmét. Mari több olyan női szerzőt is ismer, akiknek saját tere, felülete sincs az alkotáshoz.

(„Megakadályoz ma Kolozsváron egy értelmiségi nőt bárki abban, hogy visítson?” – teszi fel erre a kérdést Egyed Emese.)

Mari azt is kiemeli (Miriám korábbi gondolataihoz kapcsolódva), hogy egy férfi szerző a közfelfogás szerint egyértelműen társadalmi problémákat boncolgat, míg a nők afféle csacska kis személyes élményekről írnak, ami szintén problémás. A napjainkban egyre népszerűbb íráskurzusok résztvevői között is azért találni zömében nőket, mert

így próbálnak meg visszakapcsolódni abba a világba, amit a csaádi kötelezettségeik miatt kénytelenek voltak hosszú időre otthagyni.

Demeter Zsuzsa szerkesztő, irodalomkritikus végül arra is ráirányítja a figyelmet, hogy az esemény címében kérdésként van megfogalmazva az, hogy eltűnnek-e a nők az irodalomból, de aligha tudnánk erre egyértelmű választ adni. Hogy a mostani női szerzőink eltűnnek-e az irodalomból, azt 150 év múlva fogjuk megtudni Zsuzsa szerint, bár én 150 év múlva nem nagyon szeretnék megtudni már semmit, ha esetleg van rá mód.

Zsuzsa kiemeli, hogy a munkahelyén, a Helikonnál már nemi egyenlőség van a szerkesztőségben, a Nonó által vezetett Napsugárt csak nők szerkesztik jelenleg, de a Látónál, a Székelyföldnél, a Váradnál is megjelentek már a női munkatársak, tehát mégiscsak van változás az elmúlt évtizedekhez képest.

Zsuzsa szerint Nonónak igaza van abban, hogy nőiesedik a bölcsészszakma,

A Helikon hasábjain pályakezdő kritikusok 99%-ka nő,

ennek ellenére, amikor odakerülnek, hogy összegyűlt egy kötetre való írás, akkor a férfiak adják ki ezeket könyv formájában inkább, nem a nők.

Zsuzsa is érzékeli, hogy a családalapítás mennyire elvonja a legtöbb, a Helikonban pályakezdő hölgyet az irodalomtól.

Ugyanakkor, ha íróként el is tűnnek az irodalomból a nők, olvasóként semmiképpen.

Olvasóként inkább a férfiak fognak eltűnni. A Helikon olvasóinak zömét – ma már ezeket nagyon pontosan lehet mérni – például zömében a 40 és 60 év közötti családanyák adják. Ők azok értelemszerűen akik a gyerekeik, a következő generációk olvasói és kultúrafogyasztási szokásait is nagy mértékben befolyásolják.

Eltűnnek a nők az irodalomból? Elnőiesedik az irodalom? Ki tudja azt. A lényeg, hogy kezeljük nemtől, és minden egyébtől függetlenül egyenlően a szerzőket, és legyünk kíváncsiak a munkájukra.

De azért legyünk kellően szigorúak is. Nehogy végül az irodalom tűnjön el az irodalomból...

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kamaszkor nem patológia, de a diákok mentális egészsége sem játék

Sánta Miriám

Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?

A politikus, az esze, a paradicsom és az avokádó

Szántai János

Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Fall Sándor

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sánta Miriám

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok
Főtér

Nicușor Dan többségi államelnök és a magyarok

Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?

Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben
Krónika

Újabb tömbház-katasztrófa Bukarestben

A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek
Főtér

Gázrobbanások és gázlopások – vasárnapi hírek

Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban
Székelyhon

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Mínusz 9,2 Celsius-fokot mértek hétfőre virradóan Csíkszeredában; ez volt a leghidegebb október 20-i reggel a meteorológiai mérések kezdete óta.

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő
Krónika

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő

Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek
Székelyhon

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Több mint 5000 szövetséges katona és 1200 harci jármű részvételével megkezdődik hétfőn Romániában és Bulgáriában a NATO Dacian Fall 2025 (DAFA 25) fedőnevű hadgyakorlata – közölte a román hadsereg vezérkara.

// még több főtér.ro
Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Így vonatozunk Erdélyben
2025. október 20., hétfő

Így vonatozunk Erdélyben

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!
2025. szeptember 29., hétfő

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!

A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!
2025. szeptember 29., hétfő

Európa Moldova. És Moldova Európa. De szépen hangzik!

A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.

Különvélemény

A kamaszkor nem patológia, de a diákok mentális egészsége sem játék

Sánta Miriám

Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?

A politikus, az esze, a paradicsom és az avokádó

Szántai János

Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Fall Sándor

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sánta Miriám

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.

// HIRDETÉS