// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nézők nélkül lobbant fel az olimpiai láng, de rég nem volt már ekkora jelképes ereje (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Korona ide vagy oda, mégiscsak tüzet loptunk az istenektől.

Csütörtök délelőtt, a hagyományoknak megfelelően a görögországi Olümpiában, az ókori játékok helyszínéül szolgáló híres stadionban fellobbant a Tokióban tartandó 2020-as XXXII. nyári olimpiai játékok lángja, a csaknem háromezer éves hagyománynak megfelelően.

Az egykori olümpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban tartották meg először, majd i. e. 393-ig négyévente, összesen 292 alkalommal szervezték meg.

A modern olimpiai játékokon 1936-ban vezették be újra a láng meggyújtásának hagyományát, amely eredetileg arra a mitológiai momentumra emlékezik, amikor Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek ajándékozta azt.

A lángot most is egy papnő lobbantotta fel – akit ezúttal Kszanti Georgiu görög színésznő személyesített meg – a nap sugaraival, egy fémből készült parabolatükör segítségével, Héra istennő temploma és oltára között. A papnő a templom elől az ókori stadionba vitte a lángot, ahol átadta a staféta első tagjának, aki idén először egy nő volt: Anna Korakaki olimpiai bajnok görög sportlövő személyében. A hagyomány szerint ugyanis a lánggal sportolók futnak váltóban Görögországból a játékok aktuális helyszínére, ezúttal Tokióba.

A koronajárvány miatt egyébként a szokásos kétszáz helyett csak száz díszmeghívott lehetett jelen az ünnepi pillanaton, nézőket pedig egyáltalán nem engedtek be. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke elmondta: 19 hét van hátra a tokiói megnyitóig, és a vírusjárvány ellenére elkötelezettek, hogy megtartják a játékokat.

Bár a láng elsősorban az emberiség egységét, és a kontinensek közötti békét hivatott jelképezni, egy ilyen válságos pillanatban szerepe felértékelődik. Emlékeztet minket, hogy – bár ez a mindennapokban nemigen látszik rajtunk – azért mégiscsak tűzet loptunk az istenektől (vagy legalábbis egy titán volt oly kedves, és ellopta nekünk), és valamicskével azért többek vagyunk az állatoknál. Nincs az a járvány, ami legyőzhetne minket.

">Ide kattintva a láng fellobbanásának pillanatát (na jó, másodperceit) láthatják, de aki kíváncsi a teljes, másfél órás ceremóniára,

">ide kattintva megtekintheti.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS