// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Nézők nélkül lobbant fel az olimpiai láng, de rég nem volt már ekkora jelképes ereje (VIDEÓval)

// HIRDETÉS

Korona ide vagy oda, mégiscsak tüzet loptunk az istenektől.

Csütörtök délelőtt, a hagyományoknak megfelelően a görögországi Olümpiában, az ókori játékok helyszínéül szolgáló híres stadionban fellobbant a Tokióban tartandó 2020-as XXXII. nyári olimpiai játékok lángja, a csaknem háromezer éves hagyománynak megfelelően.

Az egykori olümpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban tartották meg először, majd i. e. 393-ig négyévente, összesen 292 alkalommal szervezték meg.

A modern olimpiai játékokon 1936-ban vezették be újra a láng meggyújtásának hagyományát, amely eredetileg arra a mitológiai momentumra emlékezik, amikor Prométheusz ellopta a tüzet Zeusztól, és az embereknek ajándékozta azt.

A lángot most is egy papnő lobbantotta fel – akit ezúttal Kszanti Georgiu görög színésznő személyesített meg – a nap sugaraival, egy fémből készült parabolatükör segítségével, Héra istennő temploma és oltára között. A papnő a templom elől az ókori stadionba vitte a lángot, ahol átadta a staféta első tagjának, aki idén először egy nő volt: Anna Korakaki olimpiai bajnok görög sportlövő személyében. A hagyomány szerint ugyanis a lánggal sportolók futnak váltóban Görögországból a játékok aktuális helyszínére, ezúttal Tokióba.

A koronajárvány miatt egyébként a szokásos kétszáz helyett csak száz díszmeghívott lehetett jelen az ünnepi pillanaton, nézőket pedig egyáltalán nem engedtek be. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke elmondta: 19 hét van hátra a tokiói megnyitóig, és a vírusjárvány ellenére elkötelezettek, hogy megtartják a játékokat.

Bár a láng elsősorban az emberiség egységét, és a kontinensek közötti békét hivatott jelképezni, egy ilyen válságos pillanatban szerepe felértékelődik. Emlékeztet minket, hogy – bár ez a mindennapokban nemigen látszik rajtunk – azért mégiscsak tűzet loptunk az istenektől (vagy legalábbis egy titán volt oly kedves, és ellopta nekünk), és valamicskével azért többek vagyunk az állatoknál. Nincs az a járvány, ami legyőzhetne minket.

">Ide kattintva a láng fellobbanásának pillanatát (na jó, másodperceit) láthatják, de aki kíváncsi a teljes, másfél órás ceremóniára,

">ide kattintva megtekintheti.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS