// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

„Nem rasszisták vagyunk, csak valahogy meg akarunk élni” – a ditrói probléma elég egyszerű ahhoz, hogy bonyolult legyen

// HIRDETÉS

A kelet-európai vidéki település drámája bontakozott ki a ditrói falugyűlésen.

„Nem tetszik, ahogy a sajtó az utóbbi időben lefestett minket. Lassan Kelet-Európa legsötétebb települése leszünk” – fakad ki egy hölgy a szombati gyergyóditrói falugyűlésen, amelyet a Srí Lanka-i pékek nagy port kavart ügyében tartottak.

És amelyből végre kiderül, hogy bár a sajtó felkapta a „rasszista falu” történetét, mint tyúk a taknyot,

az egész konfliktus a legkevésbé sem a két vendégmunkásról szól,

sokkal inkább a helybéliek és a Ditrói Pékség tulajdonosa, Köllő Csaba közötti mérges konfliktus végső kifakadásáról, amellyel csak azért foglalkozott az országos, sőt a nemzetközi sajtó, mert a Srí Lanka-i statiszták felbukkanása a széles vászon számára is eladhatóvá tette a lokális drámát.

„Azért nem talál embert, mert mi, akik nála dolgoztunk, nem voltunk emberszámba véve”

– foglalja össze egy másik ditrói hölgy, a pékség korábbi alkalmazottja, a konfliktus érdemi lényegét. Azt is elmeséli, hogy korábbi munkahelyén rendszeres volt a komoly túlórázás, miközben a fizetések alacsonyak voltak, és erre tulajdonképpen ráment az egészsége.

Sorban jönnek aztán a személyes történetek, kiderül, hogy gyakorlatilag a fél falu dolgozott már a pékségben, csak senki sem bírta az irdatlan munkatempót, a nem megfelelő bánásmódot és az alacsony fizetéseket. A túlórát nem fizették, alig volt szabadnap és a többi.

A polgármester – aki egyébként példaadó módon próbálja a mediátor szerepét játszani a felháborodott közösség és a pékség között – meg is jegyzi, hogy „erre vártunk”, hogy az emberek végre kimondják a problémájukat,

„mert nem volt kimondva, és elferdítették”.

A polgármester igyekezete abból is fakad, hogy érzi, mennyire rosszat tett az „elferdített” történet mindössze néhány nap alatt a Hargita megyei településnek.

Hiszen a sajtó valóban elég egyoldalúan kezelte a dolgot,

mindenki rácuppant az „idegengyűlölet”, a „migránsellenesség”, a „kirekesztés” és ehhez hasonló hangzatos címszavakra, miközben egyáltalán nem arról van szó, hogy Ditróban ordas fajgyűlölők élnének, csupán a helyi gazdasági helyzet miatt egyre elkeseredettebb, kiábrándult emberek – mint a legtöbb vidéki településen –, akik a váratlan nyilvánosság és a feltoluló indulatok miatt az elején rosszul kommunikálták a sérelmeiket.

„Alacsonyak a bérek. Mi nem rasszisták vagyunk, csak valahogyan meg akarunk élni” – mondja egy úr, majd hozzáteszi, hogy „aki 4 lejes órabérért dolgozik, joggal fél, hogy még azt is elveszik tőle – a szülőfalujában”.

„Én is voltam migráns négy évig Magyarországon”

– vallja be egy másik férfi. „Valahol otthon értük is aggódnak (a Srí Lanka-iakért – a szerk. megj.), mint ahogy a távolban dolgozó székelyekért a szüleik” – teszi hozzá egy harmadik felszólaló.

Egy hölgy egyenesen azt kéri, hogy

valaki álljon elő a teljes sajtó képviseletében, és kérjen bocsánatot a közösségtől,

amiért egyoldalúan tájékoztatnak, és amiért a falu rossz hírét keltették.

Édes.

És igen, valaki azt is megjegyzi, hogy

az ügyben kiadott nyilatkozatával gyakorlatilag az RMDSZ is lerasszistázta a ditrói polgárokat.

Köllő Csabát egyébként az utóbbi napok eseményei annyira megviselték, hogy nem tudott megjelenni a falugyűlésen, ám levelét megírta. Amelyben leszögezi, hogy ő a békés megoldás híve.

Ami nem csoda, a kenyere ugyanis nem fogy.

A falu népe és szolidaritásból a környező települések polgárai ugyanis úgy döntöttek, bojkottálják a pékség termékeit.

Valaki meg is jegyzi keserűen, hogy Gyergyószentmiklósról kénytelenek kenyeret rendelni.

A polgármester szerint egyébként az, hogy sokan nem veszik a pékség kenyerét, nem azért van, mert nem szeretik, hanem ez egy jelzés arra, hogy baj van. „Megoldjuk, és megint illatos lesz a ditrói kenyér” – teszi hozzá optimistán.

Köllő a levélben azért egy kis bosszút is belenget:

az uniós forrásokból a pékség mellé tervezett prézligyárat a mostani helyzet miatt mégsem Ditróban, inkább egy másik településen hozzák majd létre.

Ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy a Srí Lanka-i vendégmunkásokat a későbbiekben csak kisegítő munkakörben alkalmazza majd, és hogy kizárólag a munkaidejükben tartózkodnak majd Ditróban.

Mondjuk nem értem, mi értelme van kisegítő munkákra alkalmazni két diplomás pékmestert, de ő tudja.

Azt is megígéri, hogy ha a helyiek ismét hajlandóak nála dolgozni, lemond a vendégmunkásokról.

Jelzésértékű ugyanakkor, hogy amikor a levélben arról van szó, hogy ő ugyan minden túlórát kifizetett, elég hangos zúgolódás és méltatlankodás támad a tömegben.

A probléma tehát lényegében annyi, hogy a helyiek megelégelték a pékség vezetőjének bánásmódját, nem hajlandóak nála dolgozni – közülük sokan inkább maguk is nyugaton vállalnak munkát –, erre Köllő berendelt az állásközvetítőnél két külföldit, amit a helyiek sértegetésnek vettek.

Persze a félelem is ott van, hogy esetleg még több külföldi jön majd a kettő nyomában, mert hallani lehet innen is, onnan is, hogy négy másik már úton van, és hogy utána már tízesével jönnek, és elveszik a munkát, de ez a mostani történetnek tényleg csak a mellékszála – csak éppen eddig ez volt kidomborítva.

Végül a polgármester javaslatára abban egyeznek meg, hogy

közösen írnak egy listát – afféle petíciót – Köllőnek arról, milyen körülményeken kéne javítani a pékségben,

hogy ismét vonzó legyen a helyi munkaerő számára.

A gyűlést egyébként a Gyergyó Tv élő közvetítése jóvoltából itt teljes egészében vissza is nézheti.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS