// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem láttuk jönni: a koronaválság még a gyógyszeripart is megviseli – kevesebb bogyót szedünk

// HIRDETÉS

Elsősorban a vény nélkül kapható szerek eladása esett vissza.

Történt valami, amire aligha számítottunk: bár logikusan az következne, hogy egy világjárvány mindenkinek rossz, kivéve a gyógyszergyártó cégeket, a mostani helyzet mégis negatívan befolyásolja ezt a szektort is. A járvány kezdete óta egyre kevesebb bogyó fogy a gyógyszertárakból, ez a visszaesés júniusban volt a legszembeötlőbb: 16,6 százalék (mennyiségben, nem árban) az előző év júniusához képest.

A csökkenés folyamatos a járvány kezdete óta, és igazából arra mutat rá leginkább, hogy mennyi fölösleges dolgot szedtünk korábban, hiszen nincs idő a fejfájásra. Júniusban összesen körülbelül 16,5 millió doboz gyógyszert adtak el országszerte.

Az év első hat hónapjában 2019 első feléhez képest átlagban 6,26 százalékkal esett vissza a gyógyszereladás.

Dragoș Damian, az ország legnagyobb gyógyszergyára, a múlt évben 736 millió lejes forgalmat lebonyolító Terapia képviselője szerint a visszaesés elsősorban abból adódik, hogy a járványhelyzetben az emberek a korlátozások és a fertőzésveszélytől való félelem miatt nem jutnak el olyan könnyen a gyógyszertárakba és kórházakba – plusz ugye még volt a kijárási tilalom is.

Persze az sem teljesen igaz, hogy csak a mellékes, nem létfontosságú gyógyszereket nem vesszük meg – ez a része csak a gyógyszercégeknek rossz. A hazai betegszövetségek felhívták a figyelmet arra, milyen veszélyekkel jár az, hogy sok, egyéb betegséggel (nem koronával) küzdő beteg nem jut hozzá időben a megfelelő kezeléshez (a korona miatt).

Egy vâlceai gyógyszerlánc-tulajdonos ugyanakkor a Mediafaxnak elmondta: tapasztalata szerint elsősorban a recept nélkül (és legtöbbször nem orvosi ajánlásra) kiváltható bogyók fogynak kevésbé, mint például a különféle táplálékkiegészítők, vitaminok, az emberek inkább az orvosok receptjeire szorítkoznak, és azokat a gyógyszereket veszik, amelyek egy konkrét (nem képzelt) betegség konkrét kezelésére valók.

Dragoș Damian szerint ugyanakkor pénzben nem olyan látványos a visszaesés, mint az eladott gyógyszerek mennyiségében, hiszen a gyógyszertáraknak van egy csodafegyverük: drágítanak.

Kösz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS