// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Nem aránytalan kicsit, hogy a fesztiválokon 75 ezren csapathatják a bulit, míg tüntetni csak legfeljebb ötszázan lehet?

// HIRDETÉS

A PSD megtámadta a bíróságon az erről szóló kormányrendeletet, és tüntetésekkel fenyeget.

Sokaknál kiverte a biztosítékot az az aránytalanság, mely az augusztus 1-jétől életbe lépő újabb lazítások kapcsán felmerült: az Untold kedvéért 75 ezerre emelték a fesztiválok létszámkorlátját, míg egy szabadtéri tüntetésen legfeljebb ötszázan vehetnek részt.

Az nem elégséges magyarázat, hogy a demonstrációkkal ellentétben a fesztiválokon csak védettségi igazolással, szervezett módon lehet részt venni, véli a Szociáldemokrata Párt (PSD), mely

bíróságon támadta meg a lazításokról szóló kormányrendeletet.

Marcel Cioacu PSD-elnök érvelése szerint nincsenek hivatalos adatok arról, hogy az oltottak kevésbé terjesztenék a koronavírust, mint mások, ezért nem megalapozott a különbségtétel a védettségi igazolást felmutató fesztiválozók és a tüntetők között. A kormányrendelet ugyanakkor nem részletezi, hogy milyen hatásvizsgálatokra alapozzák a javasolt intézkedéseket.

Ciolacu azt is szóvá teszi, hogy a PNL-sek zárt térben ötezer fős kongresszust tarthatnak, míg a Győzelem-téren csak ötszázan gyűlhetnek össze – ebből is látszik, hogy a kormány ezzel a rendelettel

csak a kritizálóit akarja elhallgatatni.

Nyilvánvaló módon a PSD érdeke, hogy minél több elégedetlent gyűjtsön maga köré, és a belső feszültségek miatt ingatag kormány ellen fordítsa a közhangulatot a negyedik járványhullám előtt. Abban érdekelt tehát, hogy minél több embert mozgósítson a múlt héten már belengetett tüntetésekre, melyeket a korrupcióellenes ügyészség épülete elé tervezett.

Cioacu azért elégedetlen a DNA munkájával, mert legalább tíz bejelentést tett az Orban-, illetve a Cîţu-kormány ellen, az ügyészek viszont nem vizsgálták ki, sőt, még válaszra sem méltatták ezeket. A PSD-sek tüntetéseket helyeztek kilátásba akkor is, ha a szocdemes polgármesterek nem kapnak pénzt a költségvetés-kiegészítéskor.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS