// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Négy évvel a Colectiv-tragédia után Románia továbbra is egy sebeit nyalogató, helyben toporgó ország képét mutatja

// HIRDETÉS

Hogy mit tanultunk a 65 életet követelő drámából? Szinte semmit.

Napra pontosan négy évvel ezelőtt történt a megrázó bukaresti Colectiv-tragédia, de amint az elmúlt napok eseményei is mutatják, ez az ország szinte semmit nem tanult a gyászos eseményből: a történtek kivizsgálása sehol nem tart, s várhatóan tovább bonyolódik az újabb botrányok miatt,

a bíróság egyetlen ítéletet sem hozott az ügyben, s ami talán a legborzasztóbb, hogy az egészségügyben sem javult a helyzet.

Magyarán: ha – isten ments! – egy újabb hasonló tragédia bekövetkezne, a súlyos égési sérüléseket szenvedett pácienseket továbbra sem tudná rendesen ellátni a rendszer. Ezt Sorina Pintea, a nemrég megbuktatott kormány egészségügyi minisztere is beismerte egy kedden közzétett videóinterjúban.

„Csupán” annyi történt az elmúlt négy évben, hogy Pintea mandátuma alatt Temesváron és Iașiban már (összesen) tíz ágyat tudnak biztosítani az égési sérüléseket szenvedett páciensek számára, Brassóban pedig két beteget tudnának fogadni egy helyi orvos által szponzorpénzből (!!!) berendezett létesítményben. Bukarestben továbbra is legtöbb 11 beteget tudnának szakszerűen ellátni,

a tragédiát követően beígért, szakszerűen felszerelt fővárosi, temesvári és Iași-i központokból pedig az égvilágán semmi nem lett.

Románia tehát továbbra is külföldi segítségre szorulna. Így történt tavaly júniusban is, amikor egy temesvári sérültet muszáj volt Bécsbe szállítani, mert itthon nem tudták fogadni.

Tavaly novemberben pedig újabb hajmeresztő történet hívta fel a figyelmet arra, hogy hol is tartunk most: az egész országban nem volt egy üres ágy, ezért külföldre kellett szállítani egy Piatra Neamţ-i robbanásban súlyosan megsérült fiatalembert.

A bukaresti Colectiv klubban október 30-án este tűz ütött ki egy rockoncerten, a helyszínen 26 fiatal vesztette életét, a kórházban elhunyt áldozatokkal együtt azonban összesen 64-en haltak meg, köztük művészek, újságírók, olimpikonok és egyetemi hallgatók. Másfél évvel később még egy fiatal életét vesztette, így ez a szám 65-re nőtt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS