Miközben a bukaresti kormányok az elmúlt években ambiciózus, és rendkívül drága haderőfejlesztési programokat hirdettek, hogy külföldi haditechnikával turbózzák fel az ország hadseregét, a szomszédban pedig érik a katonai konfliktus Ukrajna és Oroszország között, Romániában éppen akadozik a fegyvergyártás a méltatlan munkakörülmények miatt.

A két, állami tulajdonban levő kudzsiri fegyvergyár alkalmazottai

hétfőn már másodszor szüntették be a munkát néhány napon belül az alacsony bérekre panaszkodva,

miután pénteken egyszer már utcára vonultak.

Ez rendkívül kellemetlenül érintette az illetékeseket, és nem csupán azért, mert stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű ágazatról van szó, hanem azért, mert éppen aznap látogatott Romániába Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Az elégedetlenség oka, hogy az ágazat jelentőségéhez képest elképesztően alacsonyak a fizetések.

Sok alkalmazott bére még a 2000 lejt sem éri el, miközben a munkakörülmények igencsak megerőltetőek.

Egy nő arra panaszkodott, hogy a januári fizetése 1758 lej volt, egy férfi alkalmazott pedig azt rótta fel, hogy több mint 40 évi munkaviszony után 1600 lejes fizetést kapott.

Ilyen körülmények között nem csoda, ha arra panaszkodnak, hogy nem nagyon jut pénz a rezsiköltségekre és a gyerekek iskoláztatására.

A két üzemben összesen mintegy kétezren dolgoznak, automata és félautomata pisztolyokat, AKM gépkarabélyokat és vadászfegyvereket gyártanak, amelyeket az Egyesült Államokban értékesítenek. Emellett lőszergyártással is foglalkoznak.

Tanulságos, hogy míg az alkalmazottak arra panaszkodnak, hogy aprópénzzel szúrják ki a szemüket, a politikai alapon kinevezett igazgatóknak jobban megy a sora: a gépgyár vezetője havi 11 ezer, a fegyvergyáré 9 ezer lejt keres.

Vélhetően nem lesz egyszerű a kormányzati illetékeseknek magyarázatot találniuk arra, hogy ilyen körülmények között, valamint úgy, hogy milliárdokat költenek külföldi haditechnikára, a fegyvergyári munkások bérére nem jut pénz.