Melegszik a pite: Biden és Macron is csapatokat küldene Romániába az orosz-ukrán konfliktus elmérgesedése miatt
Egyre jobban aggódnak amiatt, hogy Oroszország tényleg megtámadhatja Ukrajnát.
Egyre feszültebb az orosz-ukrán konfliktus, ez pedig Romániát is érinti, hiszen közvetlenül határos Ukrajnával. Úgyhogy így vagy úgy, de valamilyen formában szerepet kap a konfliktusban.
Mint ismert, Oroszország egy ideje csapatokat és egy invázióhoz szükséges katonai eszközöket telepít az ukrán határ mentén.
A hírszerzési adatok szerint már jó 120 000 orosz katona várja Vlagyimir Putyin atyuska elnök intését, hogy megindítsa az offenzívát Ukrajna ellen.
Moszkva persze azt mondja: nem akarja lerohanni Ukrajnát, csupán a saját területén hajt végre csapatátcsoportosításokat, amihez joga van.
Ugyanakkor megkereste a NATO-t, illetve az észak-atlanti katonai szövetség legerősebb országát, az Egyesült Államokat, és jelezte: komoly tárgyalni valójuk van.
Oroszország ugyanis úgy értékeli, hogy a korábbi NATO-bővítések is ellene irányultak, és veszélyeztetik a biztonságát, azt pedig már végképp nem nyelné le, ha Ukrajna is kikerülne az orosz érdekszférából, és NATO-taggá válna.
Ezért kerek perec közölte: azt akarja, hogy Ukrajna soha ne lehessen a NATO tagja, egyáltalán, egyetlen további országot se vegyenek fel a posztszovjet térségből, a korábban csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamokban pedig a szövetség szüntesse be a katonai tevékenységet.
Vagyis csöppet sem diszkréten megzsarolta a Nyugatot,
amihez „érvként” az ukrán határok mentén felsorakozott orosz haderőt hozta fel.
Az elmúlt héten Washington, a NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői is tárgyaltak az oroszokkal, de az eredmény mindhárom esetben ugyanaz lett: sem a NATO nem enged abból, hogy az csatlakozik a katonai szövetséghez saját akaratából, aki akar, és ebbe Moszkvának nincs beleszólása, sem Moszkva abból, hogy nem akar még nagyobb NATO-t.
Így aztán egyre félőbb, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása érdekében Putyin tényleg kiadja a támadási parancsot, ami az egész nemzetközi helyzetet még durvábbá tenné.
Ezért a NATO vezető hatalmai máris abban gondolkodnak, hogy megerősítsék a hídfőállásaikat a konfliktusövezet közelében.
Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy az orosz fenyegetés ellensúlyozására támadás esetén növelik a konfliktuszónához legközelebb eső szövetséges tagállamokban, Lengyelországban és Romániában állomásozó katonák számát.
Pontos számot nem mondott, de azért elképzelhető, hogy nem csak egy zászlóaljra gondolt.
Mint ismeretes, a lengyelek és a románok Washington legelkötelezettebb szövetségesei az oroszellenes lépésekben, mindkét ország komoly történelmi sérelmeket táplál Moszkvával szemben, hiszen megtapasztalták, milyen az, amikor a térségben az oroszok mondják meg, mennyi az annyi.
Ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az orosz befolyási övezet határának nyugatabbra tolását.
A bukaresti illetékesek már jó ideje azt kérik, hogy a NATO erősítse meg a keleti szárnyat az orosz fenyegetés miatt, ami annyit jelent, hogy még több katonát és haditechnikát telepítenek Romániába. És persze Lengyelországba.
Románia régóta szorosan együttműködik az amerikaiakkal, több haditámaszponton is jelentős az amerikai jelenlét. Az egyik legismertebb a forró övezethez legközelebb eső Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpont, ahol máris több ezer amerikai katona állomásozik. De Erdélyben is jelen vannak: a Kolozsvárhoz közeli Aranyosgyéres légi támaszpontján szintén az amerikai haderő kezdett 130 millió dollár értékű korszerűsítési munkálatokba.
És akkor még nem is beszéltünk a dél-romániai Deveselun található rakétákról, amelyek az európai NATO-rakétavédelmi rendszer részét képezik, és amelyeket szintén az amerikaiak telepítettek oda.
Ez utóbbi különösen fáj Moszkvának, többször is kifogásolta, mondván: veszélyezteti a biztonságát.
A NATO-illetékesek ugyanakkor azt mondják: az nem támadó, kizárólag védelmi célokat szolgál, nem is lehetne támadásra felhasználni.
Ilyenkor azért valószínűleg még ők is nehezen tudnak elfojtani egy diszkrét mosolyt.
Bidenhez eközben Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozott, aki az oroszellenes front megerősítését javasolta, és ő is jelezte szerdán, hogy a NATO-erők kötelékében hajlandó francia katonákat Romániába küldeni.
Ce soir @EmmanuelMacron annonce la disponibilité de la ?? à participer à une présence militaire avancée de l’OTAN en Roumanie. La France, solidaire des États européens inquiets pour leur sécurité. pic.twitter.com/3C2VDXlTim
— Nathalie Loiseau (@NathalieLoiseau) January 19, 2022
Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök nem is győzött hálálkodni a szövetségesi szolidaritás eme megnyilvánulása nyomán, amely révén a stratégiai szövetség jegyében az Egyesült Államok és Franciaország részt vesz a keleti szárny megerősítésében.
Az ugyanakkor kérdéses, mi lesz ezen csapatok szerepe, hiszen Biden egyértelműen kijelentette: mivel Ukrajna nem NATO-tag, egy esetleges orosz támadás esetén nem érvényes rá a katonai szövetség ötödik cikkelye, amely kimondja, hogy a szövetség egyik tagja elleni agresszió az összes többi tag ellen is irányul. Vagyis a NATO nem száll szembe fegyveres erőkkel Oroszországgal Ukrajna érdekében.
Ehelyett durva gazdasági szankciókat lengettek be Moszkva ellen,
ezek mibenléte azonban még homályba vész.
Így a Romániába és Lengyelországba vezényelt NATO-egységek elsődleges szerepe inkább az lehet, hogy elvegyék az oroszok kedvét attól, hogy Ukrajnán kívül más térségbeli országokat is fenyegessenek.
A párbaj résztvevői tehát már kisétáltak az ivó elé, és lassan szembe fordulnak egymással.
Hogy aztán pisztolyt is rántanak, vagy sikerül máshogy rendezni a nézeteltérést, az a következő hetekben dőlhet el.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
