// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Már ezért a sikerélményért megérte Székelyföldért megmozgatni Európát

// HIRDETÉS

Lezárult az SZNT aláírásgyűjtése, az utolsó napon Belgiumban is teljesült a küszöb. Mutatjuk, melyik országban hányan írták alá a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezést.

Pénteken, magyar idő szerint éjfélkor járt le a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése: a stáb 1,167,571 online aláírásnál állította le az aláíró felületet. Az utolsó pár száz méteren nagy lendületet vett a belgiumi aláírásgyűjtés, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) pénteki sajtótájékoztatója idején még 98 százalékon állt, délére viszont elérte a 100 százalékot.

Ezzel az elvárt hét ország helyett tizenegyben sikerült összegyűjteni a szükséges számú aláírást, ami minden előzetes elvárást felülmúlt. Izsák Balázs úgy értékelte a teljesítményt, hogy immár múlt időbe lehet tenni a 2013 óta használt Székelyföldért megmozgatjuk Európát! jelszót, hiszen már tény:

sikerült megmozgatni a kontinenst.

Ezzel a küzdelem nem ért véget, csak az egyik szakasza zárult le, a következő fontos lépés az aláírások hitelesítése. A határidő: 2022 februárja.

Az SZNT elnök elmondta: akkor kívánják iktatni az Európai Bizottságnál az EU polgárai által is támogatott kezdeményezést, amikor a legnagyobb esélyét látják annak, hogy a folyamat sikeres legyen, és a bizottság jogszabályt kezdeményezzen. Addig

a nemzeti régiók európai mozgalmának az építésére kívánnak összpontosítani.

Az ügyet segítette, hogy a magyar Országgyűlés állásfoglalása révén az egész magyar társadalom a kezdeményezés mögé állt, de Klaus Iohannis román államfő tavaly áprilisi magyarellenes kijelentése is lendületet adott az aláírásgyűjtésnek. Rengeteg nehézség adódott időközben, például a Facebookon közölt reklámokat többször is letiltotta a portálok tartalmát ellenőrző algoritmus, azonban sikerült elérni, hogy a tilalmat valamennyi alkalommal feloldják.

Itt lehet megtekinteni, hogy melyik országból mennyi szignó gyűlt össze péntekig:

A Pesty László kampányfőnökkel készített tavalyi interjúnk itt olvasható.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS