// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Már a sokszínűségéről híres Temesváron sem tolerálják más országok zászlóit a román mellett

// HIRDETÉS

Az Európa kulturális fővárosi címére készülő bánsági városban nyolc évig senkit sem zavart, hogy a polgármesteri hivatal kitűzte a testvérvárosok országainak zászlóit a városháza elé. Most leszedetnék az összeset.

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy város, mely büszke nemzetközi kapcsolataira, országzászlók kitűzésével tiszteli meg testvérvárosait. Így tett Temesvár is, amikor 2014-ben a városháza előtt felsorakoztatta testvértelepülések országainak lobogóit. Nyolc évig senkit sem zavart, pedig az elmúlt években is érvényes volt a székelyföldi notórius zászlóüldözők által gyakran emlegetett 1994-es törvény, mely szigorúan értelmezve tiltja, hogy a román zászló mellett más lobogókat is kitűzzenek középületekre.

Temesvár az olaszországi Faenza, Treviso és Palermo, a németországi Gera és Karlsruhe, a franciaországi Mulhouse és Rueil-Malmaison, a magyarországi Szeged, valamint a szerbiai Újvidék városával ápol testvértelepülési kapcsolatot.

A zászlókkal szembeni tolerancia valamilyen titokzatos oknál fogva a napokban elfogyott: a prefektusi hivatal átiratban szólította fel a polgármesteri hivatalt az eltávolításukra. Temesvár német származású polgármestere, Dominic Fritz érzékelhetően nincs hozzászokva, hogy zászlók miatt vitatkozzon. Saját felelősségre úgy döntött, hogy

„a nagy európai családhoz tartozás jelképeként”, és a „Temesvár soknemzetiségű és toleráns szellemiségének bizonyítékaként”

visszautasítja a Temes megyei kormányhivatal felszólítását a zászlók eltávolítására.

Mint mondta, a román zászló kitűzését szabályozó törvény zavaros időkben, 1994-ben született. Szigorú értelmezése szerint csak akkor szabad más ország zászlaját kitűzni a román zászló mellé, amikor az illető országból érkezett hivatalos küldöttséget fogadnak. A mai realitások figyelembe vételével szükség van a törvény módosítására, figyelmeztette a Temes megyei parlamenti képviselőket az elöljáró.

A Bánság fővárosa az évszázadok során méltán volt büszke kulturális és etnikai sokszínűségre, többek között erre fektette a hangsúlyt akkor is, amikor megpályázta és sikeresen elnyerte Európa kultfővárosi címét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS