// 2026. október 9., péntek // Dénes

Már a sokszínűségéről híres Temesváron sem tolerálják más országok zászlóit a román mellett

// HIRDETÉS

Az Európa kulturális fővárosi címére készülő bánsági városban nyolc évig senkit sem zavart, hogy a polgármesteri hivatal kitűzte a testvérvárosok országainak zászlóit a városháza elé. Most leszedetnék az összeset.

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy város, mely büszke nemzetközi kapcsolataira, országzászlók kitűzésével tiszteli meg testvérvárosait. Így tett Temesvár is, amikor 2014-ben a városháza előtt felsorakoztatta testvértelepülések országainak lobogóit. Nyolc évig senkit sem zavart, pedig az elmúlt években is érvényes volt a székelyföldi notórius zászlóüldözők által gyakran emlegetett 1994-es törvény, mely szigorúan értelmezve tiltja, hogy a román zászló mellett más lobogókat is kitűzzenek középületekre.

Temesvár az olaszországi Faenza, Treviso és Palermo, a németországi Gera és Karlsruhe, a franciaországi Mulhouse és Rueil-Malmaison, a magyarországi Szeged, valamint a szerbiai Újvidék városával ápol testvértelepülési kapcsolatot.

A zászlókkal szembeni tolerancia valamilyen titokzatos oknál fogva a napokban elfogyott: a prefektusi hivatal átiratban szólította fel a polgármesteri hivatalt az eltávolításukra. Temesvár német származású polgármestere, Dominic Fritz érzékelhetően nincs hozzászokva, hogy zászlók miatt vitatkozzon. Saját felelősségre úgy döntött, hogy

„a nagy európai családhoz tartozás jelképeként”, és a „Temesvár soknemzetiségű és toleráns szellemiségének bizonyítékaként”

visszautasítja a Temes megyei kormányhivatal felszólítását a zászlók eltávolítására.

Mint mondta, a román zászló kitűzését szabályozó törvény zavaros időkben, 1994-ben született. Szigorú értelmezése szerint csak akkor szabad más ország zászlaját kitűzni a román zászló mellé, amikor az illető országból érkezett hivatalos küldöttséget fogadnak. A mai realitások figyelembe vételével szükség van a törvény módosítására, figyelmeztette a Temes megyei parlamenti képviselőket az elöljáró.

A Bánság fővárosa az évszázadok során méltán volt büszke kulturális és etnikai sokszínűségre, többek között erre fektette a hangsúlyt akkor is, amikor megpályázta és sikeresen elnyerte Európa kultfővárosi címét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS