// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Már a sokszínűségéről híres Temesváron sem tolerálják más országok zászlóit a román mellett

// HIRDETÉS

Az Európa kulturális fővárosi címére készülő bánsági városban nyolc évig senkit sem zavart, hogy a polgármesteri hivatal kitűzte a testvérvárosok országainak zászlóit a városháza elé. Most leszedetnék az összeset.

Nincs abban semmi rendkívüli, ha egy város, mely büszke nemzetközi kapcsolataira, országzászlók kitűzésével tiszteli meg testvérvárosait. Így tett Temesvár is, amikor 2014-ben a városháza előtt felsorakoztatta testvértelepülések országainak lobogóit. Nyolc évig senkit sem zavart, pedig az elmúlt években is érvényes volt a székelyföldi notórius zászlóüldözők által gyakran emlegetett 1994-es törvény, mely szigorúan értelmezve tiltja, hogy a román zászló mellett más lobogókat is kitűzzenek középületekre.

Temesvár az olaszországi Faenza, Treviso és Palermo, a németországi Gera és Karlsruhe, a franciaországi Mulhouse és Rueil-Malmaison, a magyarországi Szeged, valamint a szerbiai Újvidék városával ápol testvértelepülési kapcsolatot.

A zászlókkal szembeni tolerancia valamilyen titokzatos oknál fogva a napokban elfogyott: a prefektusi hivatal átiratban szólította fel a polgármesteri hivatalt az eltávolításukra. Temesvár német származású polgármestere, Dominic Fritz érzékelhetően nincs hozzászokva, hogy zászlók miatt vitatkozzon. Saját felelősségre úgy döntött, hogy

„a nagy európai családhoz tartozás jelképeként”, és a „Temesvár soknemzetiségű és toleráns szellemiségének bizonyítékaként”

visszautasítja a Temes megyei kormányhivatal felszólítását a zászlók eltávolítására.

Mint mondta, a román zászló kitűzését szabályozó törvény zavaros időkben, 1994-ben született. Szigorú értelmezése szerint csak akkor szabad más ország zászlaját kitűzni a román zászló mellé, amikor az illető országból érkezett hivatalos küldöttséget fogadnak. A mai realitások figyelembe vételével szükség van a törvény módosítására, figyelmeztette a Temes megyei parlamenti képviselőket az elöljáró.

A Bánság fővárosa az évszázadok során méltán volt büszke kulturális és etnikai sokszínűségre, többek között erre fektette a hangsúlyt akkor is, amikor megpályázta és sikeresen elnyerte Európa kultfővárosi címét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS