Ha azt mondjuk 5G, sokan valamiféle ördögtől való, az emberek egészségére törő, sci-fi filmes technológiára gondolnak. Nem alábecsülve az emberek félelmét az új technológia által kibocsátott elektromágneses sugárzásoktól, nem árt előre leszögezni: a nemzetközi tudományos közvélekedés szerint az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítése semmilyen veszélyt nem jelent a lakosságra.

Annál nagyobb hatással van a gazdasági és technológiai fejlődésre, gyökeresen felülírva mindazt, amit az internetes adatátvitel terén eddig ismertünk.

Ha tetszik, ha nem, ez a jövő

– amennyiben kell az internetre rácsatlakoztatott televízió, mosógép, hűtőszekrény, egyéb háztartásbeli cikk, vagy ha egy ország az intelligens technológiákra támaszkodó gazdaságot, robotizált ipart akar folytatni, akkor elkerülhetetlen a szupergyors internet, amit az 5G tud nyújtani.

De ki építse ki az egyes országokban a nemzetbiztonsági szempontból is fontos 5G-hálózatot? Ezt is, mint sok minden mást, a világhatalmi erőviszonyok határozzák meg. Sokat elárul, hogy egyelőre a teljes technológiával csak a kínai, a dél-koreai, az amerikai és a svéd cégek rendelkeznek.

Románia már 2019-ben letette a voksát az amerikaiak mellett,

amikor Klaus Iohannis államfő és Donald Trump amerikai elnök Washingtonban aláírt egy erről szóló megállapodást, illetve a román kormány és a parlament egy 5G-stratégiát fogadott el. Túl sok tartalma akkor még nem volt, inkább csak azt jelezte, Románia melyik oldalon áll, ha már választani kell. Bukarest egy szerződést is aláírt az amerikai AT&T-vel, mely már akkor egyet jelentett a kínai Huawei kizárásával.

S itt érkezünk meg a jelenhez: múlt hét csütörtökön a kormány elfogadta a törvénytervezetet, a 2019-ben aláírt amerikai–román memorandum jegyében. Ennek értelmében a romániai mobilszolgáltatók csak a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) engedélyével rendelkező gyártóktól származó műszaki eszközöket és szoftvereket használhatnak fel az 5G hálózatok kiépítéséhez és működtetetéséhez.

Nem nehéz megfejteni, hogy a jogszabálytervezet célja tulajdonképpen kizárni Kínát,

illetve a kínai Huawei telekommunikációs óriáscéget a romániai 5G hálózatok kiépítéséből. A CSAT feltétele, hogy csak átlátható tulajdonosi szerkezettel rendelkező, tisztességtelen üzleti előélettől mentes cégek szállíthatják, amelyek nem állnak idegen állam ellenőrzése alatt (kivéve ha az illető országnak független igazságszolgáltatása van), és amelyek alávetik magukat az átlátható vállalati működési gyakorlatot megkövetelő jogszabályoknak.

Kína romániai nagykövetsége berágott Romániára a tervezet miatt, és máris előrebocsátotta, hogy ez befolyásolni fogja a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését. Szerintük az egyes országok kizárását szolgáló, diszkriminatív törvény nemcsak súlyosan hátráltatja az illető ország (azaz Románia) ipari fejlődését, és kedvezőtlenül érinti a fogyasztók érdekeit, de durván aláássa a szabadpiaci szempontok szerint működő vállalkozói létet, a jogállamiság tiszteletben tartását, a nemzetköziséget, emellett csökkenti az ország vonzerejét a külföldi befektetők és a multinacionális cégek szemében,

végső soron pedig negatív hatással van az egész ország megítélésére.

Kína neheztelése várható volt, ez azonban már nem fogja visszafordítani a folyamatokat. A román kormány nem fog már sokat totojázni az 5G-vel kapcsolatos frekvenciapályázat kiírásával, már csak azért sem, mert 600 millió euró bevételre számít a műveletből.