Közismert, hogy a külföldön dolgozó románokat évek óta csupán „eperszedőkként” emlegeti a közvélemény, mivel amint megnyílt a lehetőség, hogy külföldön dolgozzanak, jelentős hányaduk Spanyolországba ment. Ahol – meglepő módon – epret szedtek.

Úgy tűnik azonban, hogy lassan új ragadványnevet kell keresni rájuk.

A spanyol illetékesek ugyanis most vadul kongatják a vészharangot: senki sem akar eperszedőnek jelentkezni. Még a románok sem.

Ha pedig ez nem változik, akkor tonnaszám rohad majd rájuk az ízletes gyümölcs.

Andalúziában 10 000 napszámost keresnek az eperföldeken, eddig azonban csupán 600-an jelentkeztek.

Pedig csak Huelva régióban 9000, a mezőgazdaság területéről kikerült munkanélkülit tartanak nyilván, de nem hogy a spanyolok, még a románok sem akarnak már eperszedők lenni, pedig legalább rájuk nagyon számítottak.

A 90-es évek elején még Spanyolország minden sarkából érkeztek az eperszedők, de mivel egy idő után nekik már derogált a munka, felváltották őket a románok.

Most azonban már a románok sem akarnak eperszedők lenni. Pedig még a román gazdaságban is fontos szerepet játszik a román vendégmunkások által hazaküldött pénz.

Mint kiderült, ebben jókora szerepet játszanak az eperültetvények tulajdonosai, akik előszeretettel vágják át a napszámosokat.

A szakszervezeti illetékesek szerint nem tartják be a kollektív munkaszerződést, kevesebbet fizetnek a szerződésben foglalt összegnél, a túlórákat pedig egyáltalán nem fizetik ki.

Ráadásul társadalombiztosítási járulékot sem fizetnek az alkalmazottak után.

Jelenleg egy eperszedő napszámos napi 42,02 és 43,81 euró között kereshet.

Ezek szerint a román vendégmunkások úgy gondolják: ennyiért már lehajolni sem érdemes.

Pláne az eperföldeken.