Fotó: a kolozsvári városháza Facebook-oldala

Kibújt a szög a zsákból: a legtöbb megye arra hajt, hogy minél kevesebb tesztet végezzen

Miért is van az, hogy a hírszerző szolgálat engedélyére van szükség a megyei tesztelések számának nyilvánosságra hozatalához?

Hirdetés

Az elmúlt egy évben többször felmerült már, hogy a tesztelések révén manipulálják a megyei járványadatokat, hogy alacsonyan tartsák a lakosságarányos fertőzési rátát, ezzel elkerülve a szigorúbb korlátozások bevezetését, szóval annyira nem lepődtünk meg azon, hogy most ismét témává vált. Az viszont az újdonság erejével hat, hogy most először tettek nyilvánossá néhány „szűretlen” közérdekű adatot, melyből kiderül, mi tartja alacsonyan a fertőzési rátát egyes megyékben. Persze, botrány lett belőle.

Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter múlt hét csütörtökön tette közzé a data.gov.ro oldalon az adatokat, és ezzel a húzásával annyira feldühítette Florin Cîțu kormányfőt, hogy rögtön belső vizsgálatot indított. Szerinte ugyanis az adatok közzétételéhez engedélyt kellett volna kérni a Legfelsőbb Védelmi Tanács alá tartozó hírszerző szolgálattól meg néhány más intézménytől. Voiculescu viszont azt állítja, ezek közérdekű információk, ergo a köz érdeke a nyilvánosságuk, és nincs szükség a hírszerzés engedélyére a közzétételükhöz. Az átláthatóság nem képezheti alku tárgyát, magyarázkodott.

A nézeteltérést felnőtt emberek módjára rendezték. Az egészségügyi minisztert leginkább az foglalkoztatja, hogy kinek tett keresztbe az információk nyilvánosságra hozatalával, mert azt feltételezi, hogy valaki bepanaszolta a kormányfőnél. Cîțu rövidre zárta a dolgot, bízva abban, hogy a belső vizsgálat majd kideríti, történt-e bármilyen törvényszegés. Ezek után igazán kíváncsiak lettünk, miféle adatok miatt kapott össze újfent a két államférfi. Semmi különös egyébként, csak amit már régóta sejtettünk: néhány megyében nevetségesen alacsony számú tesztet végeznek, és történetesen ugyanazokban a megyékben a legalacsonyabb a fertőzési ráta.

Míg Giurgiu megyében március 1–6. között átlagosan napi 170 tesztet végeztek el (a fertőzési ráta 1,88 ezrelék), addig Temes megyében ugyanezen időszakban átlagosan napi 2026 mintavétel történt (a fertőzési ráta 5,43 ezrelék). Kolozs megyében is masszívan tesztelnek, de nem olyan ütemben, mint Temes megyében: naponta átlagosan 1519 mintát vizsgáltak meg (a fertőzési ráta 3,39 ezrelék).

Hirdetés

A szakértők mindebből arra következtetésre jutottak, hogy a megyék – Temes megye kivételével – arra hajtanak, hogy minél kevesebb tesztet végezzenek, mert akkor nem kell bevezetni a népszerűtlen korlátozásokat. Octavian Jurma kutatóorvos szerint a Voiculescu nyomására közzétett adatok szerint az egész országban hasonló a járványhelyzet, mint a vesztegzár alá helyezett Temesváron, csak más megyéknek nincsenek pontos adataik a valóságról. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adatok közlését politikai céloknak rendelték alá. A járványadatok kommunikációját „militarizálták”, így még a kutatók sincsenek tisztában a valós számokkal, ami megnehezíti a járvány leküzdését, mondja a szakértő, aki szerint egyedül az adatok átláthatóságával lehet elérni azt, hogy az emberek újra megbízzanak a hatóságokban, és betartsák a szabályokat.

Az adatok egyébként az oltási folyamatról is felfednek egy-két érdekességet, például kiderült: a kolozsvári Iuliu Hațieganu iskolában kialakított tesztközpontban a március 1–5. között beoltottak 12,5%-a nem lett volna jogosult az első vagy a második szakaszban a vakcinára, a harmadik szakasz pedig csak áprilisban rajtol. Az országban ez az egyedüli központ, ahol ilyen nagy számban oltottak már be olyan személyeket, akik elviekben csak a harmadik szakaszban kerülhettek volna sorra. Nem gyanús ez egy kicsit?

Hirdetés